" Egy n�pet (etnikumot) testi jegyei, szellemi- �s t�rgyi kult�r�ja valamint nyelve hat�rozza meg. Legmaradand�bbak biol�giai-�lettani jegyei, legv�ltoz�konyabb nyelve - ezt esetenk�nt "cser�lheti" is. Ha egy n�p eredet�t keress�k, �gy j�runk el, hogy kutat�sainkban t�rben �s id�ben addig megy�nk el, ameddig olyan testalkat�, �lettani tulajdons�g�, zene- �s t�ncvil�g�, hitvil�g�, mesevil�g�, k�lt�szetvil�g�, �r�sbelis�g�, n�prajzi mot�vumvil�g�, �telkult�r�j�, n�v�ny- �s �llatvil�g�, esetleg olyan vagy hasonl� nyelv� n�pet nem tal�lunk a m�ltban vagy a jelenben, ahonnan �seinket sz�rmaztatni tudjuk. E kutat�sokat az antropol�gia. a zenetudom�ny, a t�nctudom�ny, a vall�studom�ny, a k�t�szet, a �r�studom�ny, a n�prajz, az �telkutat�s, a n�v�ny- �s �llattan, a nyelvtudom�ny �s a forr�skutat�sok m�dszereivel v�gezz�k. A kutat�sokhoz ezen egzakt tudom�nyokok t�l nincs sz�ks�g b�rmif�le te�ri�ra - felt�telez�sre. Vagy vissza- �s el tudunk jutni egy olyan korig �s n�pig amikor, ahol �s akikn�l ezen ism�rvek el�fordulnak, akkor ezt vessz�k eredet�nk alapj�ul - e ter�letr�l, e n�pekt�l sz�rmazunk -, vagy kimondjuk a legtudom�nyosabb sz�t: "nem tudjuk" vagy "m�g nem tudjuk".

A magyar Eur�pa egyetlen nem indoeur�pai n�pe. Ez a "m�ss�g" tette lehet�v�, hogy ebben az idegen tengerben biol�giai alkat�t, szellemi- �s t�rgyi kult�r�j�t valamint nyelv�t a m�ig meg tudta �rizni. Egy nemzet -, mint p�ld�ul a magyar - t�bb etnikumb�l (n�pb�l) tev�dik �ssze. Term�szetesen a magyarok - �rp�d n�p�nek - honfoglal�s�t meg�rte az �si autochton lakoss�g - az �jk�kori, a r�z- �s bronzkoriak, a vaskoriak, a szk�t�k, a szarmat�k, a n�pv�ndorl�skor K�rp�t-medenc�n �tvonult n�peinek t�red�kei (maradv�nyai) �s a v�ndorl�suk sor�n sokszorosan �tv�z�d�tt bek�lt�z�tt magyars�got sz�nezt�k a honfoglal�s ut�n betelep�tett �s betelep�lt n�pek (j�szok, kunok, sz�szok, sv�bok, szlov�kok, ukr�nok, rom�nok szerbek, horv�tok stb.). A magyar nemzet gerinc�t m�giscsak a 895-ben a K�rp�t-medenc�be k�lt�z�tt �tsz�zezernyi "honfoglal� magyar" adta �s ma is ez alkotja" (Kiszely Istv�n)