A k�nonjogi folyamat elind�t�s�t n�h�ny �vvel ezel�tt az egyh�zmegye kor�bbi vezet�je, Gyulay Endre p�sp�k kezdem�nyezte. N�h�ny h�napja befejez�d�tt az ismer�s�k, tan�k meghallgat�sa, illetve B�lint S�ndor m�veinek �sszegy�jt�se. A munk�r�l vaskos jegyz�k�nyv k�sz�lt, s ezzel lez�rult a boldogg� avat�si elj�r�snak az egyh�zmegy�ben foly� r�sze – mondta el Kiss-Rig� L�szl�.

A dokumentumokat a napokban a p�sp�k eljuttatta a Vatik�nba, ahol a Szentt� Avat�si �gyek Kongreg�ci�ja folytatja a vizsg�latot, s d�nt arr�l, B�lint S�ndor �lete alapj�n p�ldak�pnek tekinthet�-e, s volt-e olyan er�ny, melyet h�sies fokon gyakorolt. Az elj�r�s k�t-h�rom �vt�l �vsz�zadokig is tarthat.

B�lint S�ndor n�prajzkutat� �s m�v�szett�rt�n�sz, „a legsz�gedibb sz�gedi", a XX. sz�zadi magyar n�prajz �s folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munk�ss�ga Szeged �s k�rny�ke, valamint a n�pi vall�soss�g kutat�s�ban is kiemelked�. Tudom�nyos munk�ss�g�t mintegy f�lezer k�zlem�nye, tanulm�nya �s k�nyve �rzi.

Az a t�ny, hogy Szegeden egy professzor - aki katolikus hit�t m�lyen meg�li - a n�pi vall�soss�g t�mak�r�vel foglalkozik, kih�vta a p�rt�llami id�k kegyetlen er�szakszervezet�nek figyelm�t: mindezt gyan�s tev�kenys�gnek nyilv�n�tott�k. A professzort e dolog k�vetkezm�nyek�nt (1959 �s 1964 k�z�tt) �gyn�k�kkel figyeltett�k, telefonj�t lehallgatt�k, �s t�bbsz�r (titkosan) �tkutatt�k lak�s�t, napl�j�t ellopt�k. III/III-as dosszi�j�nak neve Fellaz�t�k, majd Utaz�k volt, melyb�l ellene koncepci�s pert kre�ltak. 1965. okt�ber 23-�n joger�re emelkedett b�r�s�gi �t�letben az akkor 61 �ves professzort hat h�nap (h�rom �vre felf�ggesztett) b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. Ezt k�vet�en az SZTE-n fegyelmi vizsg�lat k�vetkezt�ben nyugd�jazt�k. Ezzel v�gleg elt�vol�tott�k a katedr�r�l.

(MTI,Szeged.hu nyom�n Szent Korona R�di�)

(Hadak �tja megjegyz�se: teljes m�rt�kig t�mogatjuk boldogg� avat�s�t. E Haza legnagyobb n�prajzkutat�ja meg�rdemli)