Csiha K�lm�n 1929. szeptember 17-�n sz�letett az �rmell�ken, �rsemly�nben. Iskol�it �rmih�lyfalv�n kezdte, majd S�rospatakon, Debrecenben, �rmih�lyfalv�n, Zilahon, Nagyv�radon v�gezte. Az utols� iskolai �veket otthontalans�gban t�lt�tte el, maga kereste kenyer�t, miut�n sz�leit 1949-ben k�nyszerlakhelyre vitt�k.

Lelk�szi k�pes�t�st 1954-ben Kolozsv�ron, az Egyetemi fok� Protest�ns Teol�giai Int�zetben nyert. Aradra nevezik ki seg�dlelk�sznek, ahol megszervezi az Arad-G�j-i egyh�zk�zs�get, amelynek els� lelkip�sztora lett. 1956-ban h�zass�got k�t�tt Nagy Emese seg�dlelk�sszel.

1957 december�ben fel nem jelent�s miatt letart�ztatt�k �s egy koncepci�s perben 10 �vi b�rt�nre �t�lt�k. Hat �s f�l �v ut�n 1964-ben szabadult az �ltal�nos amneszti�val. Megj�rta Kolozsv�r, Marosv�s�rhely, Szamos�jv�r, Jilava b�rt�neit, Periprava, Luciu-Giurgeni, Salcea munkal�gereit, hast�fusszal Galacot. Nem volt joga kapcsolatot tartani csal�dj�val, kisl�ny�t 6 �ves kor�ban l�tta el�sz�r szabadul�sa ut�n.

Kiszabadul�sa ut�ni szolg�lati helyei: G�g�nv�ralja, Marosv�s�rhely, ahol 20 �vet szolg�lt. 1975-ben teol�giai doktor�tust szerzett a gyakorlati teol�gia k�r�b�l. �t �n�ll� gy�lekezetet szervezett. Az Erd�lyi Reform�tus Egyh�zker�let p�sp�k�v� v�lasztott�k 1990. m�jus 4-�n, a Rom�ni�ban t�rt�nt v�ltoz�sok ut�n.

T�bb megeml�kez�se jelent meg �let�r�l, ezek k�z�l a legismertebb a „F�ny a r�csokon'. Ebben az 1957. �s 1964. k�z�tt b�rt�nben t�lt�tt �veit �rja le. K�nyve b�rt�nnapl�, amelyben a koncepci�s per nyom�n b�rt�nben t�lt�tt �vek megpr�b�ltat�sainak �s szenved�seinek m�lt�s�gteljes le�r�s�t adja. Megr�z�, l�rai eszk�z�kkel mondja el a megpr�b�ltat�s gy�trelmeit. Egy ember �let�nek, szem�lyes „�lm�nyeinek' elmond�s�n t�l egy kor t�rt�nelmi dokumentuma is ez a k�tet.

reformatus.hu