Dr Kellermayer Mikl�s: Az �r�k alkotm�ny

~ Tud�s �s hit, az �let �rtelme ~

Tragikus meg�llap�t�ssal kezdem el�ad�somat. Balogh J�nos is �gy kezden�. Zsarnoks�g van! Az eg�sz F�ldre kiterjed� (globaliz�lt) �letellenes, emberis�gellenes zsarnoks�g van.

„… �s hol zsarnoks�g van,

mindenki szem a l�ncban;

bel�led b�zlik, �rad

magad is zsarnoks�g vagy;”

(Illy�s Gyula: Egy mondat a zsarnoks�gr�l)

Igen, mindannyian r�szesei vagyunk az �l�vil�g elleni globaliz�lt zsarnoks�gnak. Ha ugyanis, minden �gy halad tov�bb, mint, ahogy a dolgok ma haladnak, ha v�ltozatlan �temben �getj�k a k�szenet, k�olajat �s a f�ldg�zt, ha a mostanival egyez� �temben puszt�tjuk az erd�ket, szennyezz�k a talajt, a vizeket, a leveg�t a F�ld 50-100 �ven bel�l lakhatatlann� v�lik az emberek �s sok m�s �l�l�ny sz�m�ra. Ez nem n�h�ny tud�s puszta fenyeget�se, hanem a szomor�, a tragikus val�s�g.

H�rom k�rd�sre kell itt v�laszt kapnunk:

1.) Mikor kezd�d�tt a fenyeget� pusztul�s?

2.) Hogyan jutottunk id�ig?

3.) Mi az ok? Mi�rt ker�lt�nk ebbe az iszonyatos bajba?

Az 1.) k�rd�sre, a kezdet id�pontj�ra el�g pontos v�laszt adhatunk. 500 �vvel ezel�tt, az �jkor kezdet�n indult el a baj, vagyis akkor, amikor a tudom�ny �s az istenhit sz�tv�laszt�sa elkezd�d�tt. Kopernikusz felfedez�s�re helytelen�l reag�lt az emberis�g. Amit Kopernikusz �ll�tott, igaz. Igaz, hogy nem az �ll� F�ld k�r�l keringenek az �gitestek. Amit ebb�l �ltal�nosan levontak azonban nem igaz. Nem igaz az, hogy nem a F�ld a vil�gmindens�g k�zpontja. Kopernikusz felfedez�s�b�l ezt az �rt� k�vetkeztet�st nem vonhatt�k volna le. A ma divatos sz�val, cs�sztattak. 500 �vvel ezel�tt is �s ma is az-az igazs�g, hogy a F�ld a vil�gmindens�g k�zpontja. Hogy milyen k�zpontja? �rt�kk�zpontja! Az �l�vil�g �s benne az emberis�g teszi a F�ldet azz�. Felesleges, �rt� �s felett�bb tudom�nytalan fantazmag�ria �l�vil�got, �rtelmes emberi l�nyeket felt�telezni a F�ld�n k�v�l. Az�rt �rtalmas, mert elterel�. Elterel� az al�zatos csod�lkoz�st�l �s az �l�vil�g �s benne �nmagunk v�delm�t�l.

A 2.) k�rd�sre, vagyis arra, hogy az elm�lt 500 �vben, azaz az �jkoron �t val�j�ban hogyan zajlott az �letelleness�g, hogyan fokoz�dott az �l�vil�g fenyegetetts�ge a mai, a v�gpusztul�s k�zels�g�nek szintj�re, a v�lasz az, hogy kezdetben lassan, majd egyre gyorsabban. A k�olaj felfedez�se, �get�s�nek kezdete, a robban� motorok elterjed�se �ta, iszonyatos sebess�gre n�tt az �l�vil�g fenyegetetts�ge. �ppen itt van az eg�sz vil�gra kiterjed� zsarnoks�gnak, az �letellenes, globaliz�lt diktat�r�nak, az eg�sz F�ldre �rv�nyes hal�l demokr�ci�j�nak a sarokpontja. A k�olaj igazs�gtalan kisaj�t�t�sb�l ered� t�ke akad�lyozza a biztons�gos atomreaktorok fel�p�t�s�t �s a hidrog�n �get�s�re val� �ltal�nos �tt�r�st. Az utols� pillanat j�tt el arra, hogy az emberis�g egy �ltal�nos �sszefog�ssal �lljt parancsoljon a k�olaj �get�s�nek �s megteremtse az �letbar�t energi�t m�g miel�tt a katasztr�fa val�ban bek�vetkezik.

A 3.) k�rd�sre, a mi�rt-re k�t v�lasz van:

a.) Az�rt, mert a tudom�ny �s az istenhit sz�tv�lt. (Itt �nk�nyesen, a pontos�t�s miatt, a tudom�ny sz� alatt kiz�r�lag a sz�kebb fogalmat, a k�zvetlen megfigyel�sekkel, m�r�sekkel, k�s�rletekkel szerzett ismereteket �sszefog� tudom�nyt, a term�szettudom�nyt �rtem). A tudom�ny �s az istenhit sz�tv�laszt�sa azonban �ppen a term�szettudom�nyos felfedez�sek miatt v�lt �s v�lik elfogadhatatlann�. �ppen a term�szettudom�nyos felfedez�sek bizony�tj�k, hogy a l�tez� vil�g n�gy ponton torkollik bele a miszt�rium vil�g�ba. Ott, ahol a tudom�ny bizony�tja valaminek az egyszeri, megism�telhetetlen l�trej�tt�t, egyben a miszt�rium vil�g�hoz val� csatlakoz�st bizony�tja. Ez�rt �ll�that� teljes bizonyoss�ggal, hogy az a tudom�ny, amelyik tagadja szoros kapcsolat�t a miszt�rium vil�g�val se nem teljes, se nem igaz, se nem szabad! Nem neh�z bel�tni, hogy az er�szakos sz�tv�laszt�s miatt ker�lt a modern tudom�ny az igazi rendeltet�se, a F�ld kit�ntetett �rt�k�t, az �l�vil�got v�delmez� k�ldet�se helyett, a hamis t�kefelhalmoz�s, a globaliz�lt �letelleness�g „vez�rhaj�s�v�”.

b.) A mi�rt-re adhat� m�sodik v�lasz a jelen konferencia t�m�j�t, az alkotm�nyt, az alkotm�nyokat �rinti. Amikor az el�ad�somra k�sz�ltem, el�sz�r az alkotm�ny sz� pontos meghat�roz�s�t (defin�ci�j�t) pr�b�ltam megtudni. A „Magyar �rtelmez� Sz�t�r”-ban ez �ll: Alkotm�ny = ”Valamely �llam alapt�rv�nyeinek �sszess�ge”. A nagy Webster sz�t�rban �gy: Constitution = „The system of the fundamental laws and principles of a government, state, society”. (Ez szinte sz�r�l-sz�ra azonos a Magyar �rtelmez� Sz�t�r meghat�roz�s�val).

Nagy meglepet�semre azonban egyik helyen sem tal�ltam utal�st a legf�bb alkotm�nyra, az �R�K ALKOTM�NYRA. A vil�gmindens�get �tfog�, egyetemes t�rv�nyi rendre. Ezt a t�rv�nyi rendet a kezdetekt�l �szleli az ember. Kutat�sai sor�n egyre m�lyebben �s m�lyebben ismerte, ismeri meg. A sok kiemelked� kutat� k�z�l itt egyet, Einsteint id�zem. A vil�gmindens�get �tfog� t�rv�nyi rendben, az �R�K ALKOTM�NYBAN az egyes t�rv�nyeket kiv�tel n�lk�l t�k�letesnek, �sszer�nek �s c�lszer�nek tal�lta. Amikor a t�k�letess�g, az �sszer�s�g �s a c�lszer�s�g eredet�t k�rdezte saj�t mag�t�l, k�telez� �rv�nnyel ismerte fel a l�tez� vil�g kapcsolat�t a miszt�rium vil�g�val, Istennel. A l�tez� anyagi vil�g �s Isten, a tudom�ny �s az istenhit sz�tv�laszthatatlans�g�ra utal h�res mond�sa: „A tudom�ny istenhit n�lk�l s�nta, a vall�s tudom�ny n�lk�l vak”.

Az �R�K ALKOTM�NYNAK azonban nem csak az a jellemz�je, hogy t�k�letes s benne az egyes t�rv�nyek �sszer�ek �s c�lszer�ek, hanem az is, hogy h�rom f� fejezete van: 1.) Az �lettelen vil�gra, 2.) az �l� sejtekre, az �l� sejtek k�z�ss�g�b�l fel�p�tett �l�l�nyekre, 3.) az egyes emberekre vonatkoz� t�rv�nyek. Ez a h�rom fejezet egy t�rv�ny-l�pcs�zetet, t�rv�ny-hierarchi�t alkot. Az els� k�t szinten a t�rv�ny k�telez�! A t�rv�ny az egyes szerepl�k l�tkeret�t adja. Ebb�l k�vetkez�en maguk is, m�k�d�s�k is, l�t�k is t�k�letes �s az �sszer�s�g, c�lszer�s�g �ltal�nos jellemz�j�k. A harmadik szinten az egyes szerepl�k, vagyis az egyes emberek fel vannak szabad�tva a t�rv�ny k�telez� volta al�l. Szent P�l szavai szerint: „A t�rv�ny nem uralkodik rajtatok”. Nem uralkodik, de az �R�K ALKOTM�NY, a vil�gmindens�get �tfog�, egyetemes t�rv�nyi rend l�nyeg�b�l fakad�an �rv�nyes mindenegyes emberre is. �gy �rtj�k meg Isten fi�nak, J�zus Krisztusnak intelm�t: „Ti pedig legyetek h�t t�k�letesek, amint Mennyei Aty�tok t�k�letes!” (M�rk: 5/48.) Vagyis az egyes emberek az egyetlen olyan tagjai a vil�gmindens�gnek, akik nem k�telez�en t�k�letesek. Viszont az �R�K ALKOTM�NY egyetemes �rv�nyess�ge miatt nekik is t�k�leteseknek kell lenni, saj�t elhat�roz�sukb�l, saj�t k�zrem�k�d�s�kkel. M�gpedig a lehet� legt�k�letesebbnek, olyannak, mint a Mennyei Aty�nk, az �l� Isten. Mindez azt jelenti, hogy az ember val�ban szabadon t�rv�nykezhet, de tudnia kell, hogy bajt hoz mag�ra, ha �R�K ALKOTM�NY ellen�re hoz t�rv�nyeket �s nem annak szellem�ben. Az elm�lt 500 �vben pont ezt tette. Nem v�ltoztat ezen az, hogy val�j�ban sem az egy�nek, sem a kisebb-nagyobb k�z�ss�gek nem is tudt�k, nem is tudj�k mit cselekszenek.

Ez�rt olyan fontos, hogy tudatos�tsuk magunkban �s �let�nk ir�nyt�jek�nt fogadjuk Isten egysz�l�tt fi�nak, J�zus Krisztusnak �ll�sfoglal�sait az �R�K ALKOTM�NYR�L, amelyre „a t�rv�ny” elnevez�st haszn�lja. �gy sz�l: „Ne gondolj�tok, hogy megsz�ntetni j�ttem a t�rv�nyt, vagy a pr�f�t�kat. Nem megsz�ntetni j�ttem, hanem teljess� tenni. Bizony mondom nektek, m�g �g �s f�ld el nem m�lik, egy � bet� vagy egy vessz�cske sem v�sz el a t�rv�nyb�l, hanem minden beteljesedik”. (M�t�: 5/17.) A valaha �lt ember �ltal feltehet� legfontosabb k�rd�sre J�zus Krisztus v�lasza �r�k �tmutat�s sz�munkra. A k�rdez� �gy k�rdezett: „Mester mondd, melyik a legf�bb parancs a t�rv�nyben?” (A jelen konferencia nyelv�n ez �gy hangzik: „Melyik a legfontosabb t�rv�ny az �R�K ALKOTM�NYBAN?”). J�zus Krisztus v�lasza ez volt: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes sz�vedb�l, teljes lelkedb�l �s teljes elm�db�l! Ez a legf�bb, az els� parancs. A m�sodik hasonl� ehhez: Szeresd felebar�todat, mint �nmagadat. E k�t parancson f�gg az eg�sz t�rv�ny”. (M�t� 22/37.)

Elm�nket, azaz tud�sunkat, tudom�nyunkat el�sz�r teljess� kell tenn�nk. El kell fogadnunk a tud�sunk �s hit�nk szoros kapcsol�d�s�t, a l�nyeg�nkb�l fakad� csatlakoz�sunkat a miszt�rium vil�g�hoz. Csak a tud�s �s a hit megbonthatatlan egys�g�n kereszt�l juthatunk a b�k�s egy�tt�l�s�nk �s k�ldet�s�nk teljes�t�s�hez sz�ks�ges energi�hoz. �ppen ez�rt a t�rv�ny (a parancs), amit J�zus Krisztus kinyilatkoztatott az im�nti id�zetben, val�j�ban a r�nk, emberekre vonatkoz� termodinamikai t�rv�ny. Hogy biztons�gban �lhess�nk itt a F�ld�n, r�szes�ln�nk kell Isten erej�b�l, a kegyelemb�l. Azonban ez az er� csak akkor szolg�lja javunkat, ha a szeretet �tj�n sz�tosztjuk. Fontos, a legfontosabb, hiszen Isten fia, J�zus Krisztus adta tudtunkra, ha napi dolgainkat b�rmilyen k�pr�zatosan, b�rmilyen fejletts�gi szinten is v�gezz�k, istenhit n�lk�l az �l�vil�got �s benne saj�t �let�nket vesz�lyeztetj�k. Ha viszont csak �rzelemb�l, a tud�sunk, tudom�nyunk n�lk�l fordulunk Istenhez szakad�st, visz�lyt, vall�sh�bor�kat sz�tunk �nmagunk k�z�tt.

Befejez�s�l arra szeretn�k inteni, hogy v�gre v�get kellene vetn�nk a hamis �j alkotm�nyoz�sainknak. Nek�nk olyan alkotm�nyunk van, a Szent Istv�n-i alkotm�ny, amely az �R�K ALKOTM�NY elfogad�s�ban sz�letett, amelyet most is elm�nk �s hit�nk egys�g�ben kell k�vetn�nk.

2002. szeptember 13-�n elhangzott el�ad�s

dr Kellermayer Mikl�s egyetemi tan�r,

P�csi Tudom�nyegyetem