Wass Albert: R�vid �n�letrajz

Teljes csal�di n�v: Szentegyedi �s Czegei gr�f Wass Albert.
Szerz�i n�v: Wass Albert vagy Wass Albert de Czege.
1908. janu�r 8-�n sz�lettem a Kolozsv�r melletti V�lasz�ton, Magyarorsz�gon.
�lland� lakhelyem 1944-ig: Vasasszentgotth�rd, Szolnok-Doboka megye, Erd�ly, Magyarorsz�g.

Az els� vil�gh�bor� k�vetkezm�nyek�ppen 1918 december�ben a rom�n hadsereg elfoglalta sz�l�f�ldemet, Erd�lyt, ami addig Magyarorsz�g r�sz�t k�pezte. 1919. janu�r 19-�n, t�z�ves kisfi�k�nt r�szt vettem azon a kolozsv�ri utcai t�ntet�sen, ahol a magyarok �nrendelkez�si jogukat k�vetelt�k, annak szellem�ben, ahogyan azt az Amerikai Egyes�lt �llamok eln�ke, Wilson meghat�rozta. A t�megre r�l�ttek a rom�nok. Csal�domb�l t�bben megsebes�ltek, n�h�nyukat letart�ztatt�k �s megvert�k. Amint megpr�b�ltam fedez�ket keresni magamnak, goly�k s�v�tettek k�r�l�ttem �s emberek hullottak a f�ldre mindenfel�. Ez volt sz�momra a megv�ltoz� vil�g els� bemutatkoz�sa.

A nemzeti m�ret� tiltakoz�s ellen�re Erd�lyt m�gis Rom�ni�hoz csatolt�k �s ezzel elkezd�dtek kisebbs�gi sorsunk r�ms�gei. Meg kellett tanulnunk rom�nul, �s megtiltott�k, hogy anyanyelv�nket nyilv�nosan haszn�lhassuk. L�t�nk minden vonatkoz�s�ban h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s �ldozatai lett�nk.

Vasasszentgotth�rdi birtokunkat, amelyet 1142-ben adom�nyozott Magyarorsz�g kir�lya a Czegei Wass csal�dnak, �s amelyen az�ta megszak�t�s n�lk�l �lt csal�dunk, er�sen megcsonk�totta az �j rom�n hatalom: mind�ssze 200 acre megm�velhet� f�ldet hagytak meg �s 8OO acre mocsaras �s erd�s ter�letet. (1 acre: 40,47 �r) Az elkobzott ter�letet egyr�szt a rom�n egyh�znak adt�k, m�sr�szt sz�tosztott�k az �jonnan betelep�tettek k�z�tt, akiket sz�nt sz�nd�kkal az�rt hoztak Rom�ni�b�l, hogy kibillents�k Erd�ly etnikai egyens�ly�t.

Er�s vissza�l�sek k�zepette siker�lt befejeznem alapfok� tanulm�nyaimat Kolozsv�ron, amelyet „Cluj” n�vre kereszteltek a rom�nok. Hogy magasabb k�pz�sben r�szes�lhessek, el kellett hagynom az orsz�got: Debrecenben (Magyarorsz�g), Hohenheimban (N�metorsz�g), majd P�rizsban tanultam. Di�kkoromban a Debreceni �js�g, a Budapesti H�rlap �s az Ellenz�k c�m� lapok munkat�rsak�nt dolgoztam.

Els� k�nyvem, egy versesk�tet, 1927-ben jelent meg, majd ezt k�vette a m�sodik 1930-ban. 1931-ben a marosv�s�rhelyi sz�nh�zban bemutatt�k egyik sz�ndarabomat. Ap�m betegs�ge miatt 1932-ben hazat�rtem, hogy �tvegyem a gazd�lkod�si teend�ket, ekkor azonban azonnal beh�vtak a rom�n hadseregbe, ahol egy �vet szolg�ltam. 1934-ben vettem �t a gazdas�g vezet�s�t. Csal�di nyom�sra 1935-ben feles�g�l vettem unokah�gomat, a hamburgi Siemers �v�t. �gy siker�lt csak meg�vnunk a csal�di birtokot a cs�dbejut�st�l.

Ugyanebben az �vben megjelent els� reg�nyem, A farkasverem, mely hamarosan sikerk�nyvv� v�lt. Ennek a reg�nynek k�sz�nhetem, hogy Baumgarten-d�jban r�szes�lhettem, �s sz�mos irodalmi t�rsas�g tagj�v� fogadott. Novell�im k�l�nb�z� irodalmi lapokban jelentek meg. Ezt k�vet�en publik�lt reg�nyeim �jabb elismer�st jelentettek sz�momra. Tagja lettem a Kisfaludy T�rsas�gnak �s a Magyar Kir�lyi Akad�mia irodalmi tagozat�nak.

Nagyap�m hal�la ut�n, 1936-ban �tvettem egyh�zi tiszts�g�t: az erd�lyi magyar reform�tus egyh�z p�sp�ks�g�nek f�gondnoka lettem. Ezt az egyh�zat 1526-ban alap�tott�k Erd�lyben, akkor, amikor �seim t�rv�nybe iktatt�k a vall�sszabads�g jog�t.

1937 ut�n Hitler hat�sa �rezhet�v� v�lt eg�sz Rom�nia ter�let�n. A kisebbs�gekre gyakorolt nyom�s egyre elviselhetetlenebb lett. Mikor l�trej�tt az �gynevezett Vasg�rda, egyre gyakoribbak lettek a magyar-, zsid�- �s egy�b kisebbs�gellenes t�mad�sok. Voltak, akiket mozg� vonatb�l l�ktek ki, m�sokat pedig az utc�n vertek agyon…

Rom�nia szoros sz�vets�ge a hitleri N�metorsz�ggal fokozatosan nacionalista fanatikusokk� v�ltoztatta a rom�nokat, annak a politikai jelmondatnak a jegy�ben, hogy „Rom�nia a rom�nok�!” Kisebbs�gik�nt egyre vesz�lyesebb� v�lt az �let sz�munkra, f�leg azut�n, hogy Rom�nia Hitler oldal�n bel�pett a h�bor�ba.

Ideiglenesen felszabadultunk a b�csi d�nt�s k�vetkezt�ben, amelyet 1940. augusztus 30-�n �rt al� Rom�nia �s Magyarorsz�g - olasz �s n�met t�rgyal�sok k�vetkezt�ben. Az �j hat�r Rom�nia �s Magyarorsz�g k�z�tt, melyet B�csben rajzoltak meg, pontosan Vasasszentgotth�rdt�l d�lre, az otthonunkt�l k�r�lbel�l egy m�rf�ldnyire h�z�dott, kett�szelve a birtokunkban l�v� erd�s�get. 1940. szeptember 10-�n a falunkon kereszt�l visszavonul� rom�n csapatok kifosztott�k a h�zunkat, elvitt�k a marh�inkat, lovainkat, diszn�inkat, lel�tt�k az egyik csordap�sztort �s megsebes�tett�k a m�sikat. Szeptember 11-�n, d�lut�n a magyar csapatok meg�rkeztek �s elfoglalt�k az �j hat�rt. Mivel a mi h�zunk volt az egyetlen nagy h�z a k�rny�ken, n�gy vend�gszob�nkat ideiglenesen lefoglalt�k f�hadisz�ll�snak. Kimondt�k, hogy hadi t�rv�nykez�s l�pett �rv�nybe. Ugyanakkor tudatt�k vel�nk azt is, hogy a hat�rmenti megy�k legal�bb h�rom h�napig katonai korm�nyz�s alatt fognak �llni, mindaddig, am�g nem szerveznek szabad v�laszt�sokat. (1941 janu�rj�ban �ll�tott�k vissza a civil k�zigazgat�st.)

Mivel el�z�leg, m�g a rom�n fennhat�s�g idej�n Anton Mocsonyi de Foen, Rom�nia kir�lyi vad�szmester�nek k�r�s�re - a vad�llom�ny rendez�s�nek szak�rt�jek�nt - a K�rp�tok vad�llom�ny�nak fel�gyelet�vel foglalkoztam, k�teless�gemnek �reztem, hogy seg�tsek Dr. Ionel Popescunak, Sz�szr�gen polg�rmester�nek, a kir�ly f�vad�szmestere seg�dj�nek. Mindezt az�rt tettem, hogy a vad�llom�ny menedzsel�se z�kken�mentesen ker�lj�n �t az �j vezet�s hat�sk�r�be, s �gy elker�lhess�k a k�nnyelm� puszt�t�st, amely h�res j�vorszarvas-csord�nkat is fenyegette. Szeptember 14-�n siker�lt beszereznem egy utaz�si enged�lyt �s egy ideiglenes szem�lyazonoss�gi igazolv�nyt, melyet „visszat�rt magyar �llampolg�r” c�men �ll�tottak ki a nevemre. Egy katonai tehersz�ll�t� aut� vitt el Szamos�jv�rra, ahonnan m�s katonai j�rm�vek seg�ts�g�vel - mivel sem vonatok, sem buszok nem k�zlekedtek m�g -, 15-�n eljutottam Ratosny�ra. M�snap l�h�ton, Bakos vad�r k�s�ret�ben felmentem a Dealu Brad nev� k�zponti vad�szh�zunkhoz.

K�r�lbel�l szeptember 25-�n, nem vagyok biztos a d�tumban, a feles�gem �zenetet k�ld�tt otthonr�l, arra k�rve, hogy azonnal t�rjek haza, mert Csaba fiunk v�ratlanul megbetegedett. Mire haza�rtem, a fiam m�r meghalt.

A temet�s ut�n n�h�ny napot m�g otthon maradtam, majd visszat�rtem a Dealu Brad vad�szh�zba, ahov� ez�ttal magammal vittem a feles�gemet is. M�g otthon tart�zkodtam, megtudtam, hogy t�voll�tem idej�n a hat�r�r�k elfogtak n�gy szem�lyt, akik az erd�n kereszt�l t�rv�nytelen�l pr�b�ltak �tjutni a hat�ron. Aznap �jjelre a h�zunkba vitt�k �ket, ahov� Pakuts kapit�ny, a biztons�gi tiszt be volt sz�ll�solva, az � parancs�ra a foglyokat a megyesz�khelyre kellett volna sz�ll�tani tov�bbi kihallgat�sok v�gett. Tudom�somra jutott, hogy k�r�lbel�l 7 kilom�terre Vasasszentgotth�rdt�l, a Cege-t� m�sik v�g�n�l a foglyok sz�kni pr�b�ltak a mocs�ron kereszt�l, mire a katon�k agyonl�tt�k �ket. Azt is megtudtam, hogy a katonai kivizsg�l�s megkezd�d�tt az �ggyel kapcsolatban.

Novemberben ism�t hazat�rtem, �s 1941 janu�rj�nak k�zep�ig maradtam otthon, amikor a budapesti Erd�szeti �s Mez�gazdas�gi Miniszt�rium kinevezett „erd�szfel�gyel�nek” D�sre. Ugyanezen �v m�rcius�ban a kolozsv�ri Ellenz�k c�m� lap irodalmi szerkeszt�je lettem. Ebben a lapban m�r �vek �ta k�z�ltem publicisztikai �r�sokat �s novell�kat. Ett�l kezdve az id�met �gy kellett beosztanom, hogy eleget tehessek h�rmas feladatk�r�mnek. Egyr�szt az otthoni gazdas�got kellett rendeznem, �desap�mat seg�tve a munk�ban, m�sr�szt az erd�szfel�gyel�i feladataimat kellett ell�tnom, s mindezek mellett a lap vas�rnapi sz�mainak szerkeszt�si teend�it is el kellett v�geznem.

Mint tartal�kos tisztjel�ltet 1942 m�jus�ban beh�vtak egy h�rom h�napos kik�pz�sre, melynek v�gezt�vel a Magyar Kir�lyi Lovass�g z�szl�s rangj�t kaptam; ez volt a legalacsonyabb fokozata a megb�zott tiszteknek.

Amikor 1943 m�rcius�ban az Ellenz�k f�szerkeszt�j�t beh�vt�k a hadseregbe, ideiglenesen engem b�ztak meg a helyettes�t�s�vel. J�lius elsej�n azonban, amikor k�t n�met a Gestapot�l behatolt a szerkeszt�s�gbe, felmutatva a parancsot, hogy a n�met hadsereg megb�z�s�b�l „fel�gyelni�k” kell a lapot, egyszer�en kis�t�ltam az irod�mb�l �s felmentem a hegyekbe. K�t h�t m�lva �desap�m r�gi bar�tja, Veress Lajos t�bornok �zent, hogy a n�metek „keresnek” engem. Hogy elker�lje a kellemetlens�geket, Veress t�bornok, aki az Erd�lyben �llom�soz� magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruh�t adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajn�ba k�ld�tt a 9. Magyar Kir�lyi Lovass�ggal, ahonnan csak kar�csonykor t�rtem vissza. 1944 janu�rj�ban Veress t�bornok kinevezett a d�l-erd�lyi, akkor m�g rom�n fennhat�s�g alatt �ll� Brass�ban (Brasov) �llom�soz� n�met-olasz tiszti bizotts�g kommunik�ci�s tisztj�nek. Az volt a feladatom, hogy jelentsem a bizotts�gnak a rom�nok magyar kisebbs�ggel szemben elk�vetett jogtalans�gait. Naponta legal�bb k�t-h�rom embert tart�ztattunk le, �tlegel�seket �s gyilkoss�gokat vizsg�ltunk ki, amelyeknek mind a helyi magyar lakoss�g volt az �ldozata.

1944 �prilis�ban visszah�vtak, majd �jra kineveztek Veress t�bornok sz�rnyseg�d�nek. Ebben az id�ben a t�bornok, aki titkos vezet�je volt a n�ciellenes magyar f�ldalatti mozgalomnak, Horthy k�zvetlen parancs�ra kapcsolatot l�tes�tett a Sz�vets�ges F�hadisz�ll�sokkal, �s megpr�b�lt alkut k�tni vel�k, felaj�nlva, hogy a n�metek ellen fordul az eg�sz magyar hadsereggel egy�tt, �s ez�ltal ler�vid�ti a h�bor�t, ha a Sz�vets�gesek garant�lj�k azt, hogy az oroszok nem fognak bevonulni a K�rp�t-medenc�be, �s Magyarorsz�got a Jugoszl�vi�b�l felvonul� angol �s amerikai csapatok fogj�k majd megsz�llni. Veress t�bornok sz�rnyseg�dek�nt akt�van r�szt vettem ezeken a f�ldalatti t�rgyal�sokon. Pr�b�lkoz�saink azonban eredm�nytelenek maradtak. A v�lasz mindig ugyanaz volt: „Vegy�k fel a kapcsolatot Szt�linnal. Magyarorsz�g Oroszorsz�g �rdekk�r�ben van.” Veress t�bornokot 1944 szeptember�ben v�ratlanul letart�ztatt�k a n�metek. Sz�rnyseg�dek�nt �n is erre a sorsra jutottam, de rangomnak k�sz�nhet�en n�h�ny nap m�lva szabadon engedtek, �s visszanyertem el�bbi poz�ci�mat: Veress t�bornok ut�dj�nak, Kov�cs t�bornoknak az adjut�nsa lettem. Az � t�voz�sa ut�n ugyanebben a tiszts�gben maradtam F�nagy t�bornok, majd Tilger t�bornok mellett is.

Okt�bert�l csapataink Erd�lyen, majd Magyarorsz�gon kereszt�l vonultak vissza, er�s orosz-rom�n t�mad�sok k�zepette. Ennek ellen�re m�gis el�g sokszor siker�lt hosszabb-r�videbb id�re visszah�d�tanunk egyes v�rosokat �s falvakat, ahol a rom�nok �s oroszok n�h�ny napot t�lt�ttek. Amit ott l�ttam, sohasem tudom elfelejteni: hal�lra er�szakolt magyar l�nyokat, eg�szen kicsiket, h�rom�veseket is, megcsonk�tott, lefejezett magyar f�rfiakat �s n�ket. Az a gonosz v�rengz�s, amelyet a rom�nok �s oroszok a magyar civil lakoss�g ellen elk�vettek, mindent fel�lm�lt, amir�l valaha is hallottam.

A k�vetkez� �v m�rcius�ban Nyugat-Magyarorsz�gra, Sopronba ker�ltem, az osztr�k hat�r mell�. Megl�togathattam Veress t�bornokot a k�halmai b�rt�nben, n�h�ny kilom�terre a v�rost�l. A h�s�ges magyar hazafi a b�rt�n�r�knek k�sz�nhet�en m�g mindig kapcsolatban �llt a f�ldalatti mozgalommal �s arra k�sz�lt, hogy �jraszervezz�k a demokratikus Magyarorsz�got, k�zvetlen�l a k�zeled� orosz seregek �ltali „felszabad�t�sa” ut�n. Er�sen rem�lte, hogy az angol �s amerikai korm�ny nem fogja engedni az oroszoknak, hogy a sz�ks�gesn�l t�bbet id�zzenek magyar ter�leteken, �s a t�voz�suk ut�n majd lehet szabad v�laszt�sokat tartani.

Mikor a k�halmai b�rt�nben megmondtam a t�bornoknak a tervem, hogy civil ruh�ba �lt�z�m, �s egy ideig m�g Sopronban maradok, majd visszat�rek Erd�lybe, amint csak lehet, er�sen ellenezte a sz�nd�komat. Megparancsolta, hogy hagyjam el az orsz�got, hiszen �r�k�nt az a feladatom, hogy �letben maradjak, �s elmondjam a vil�gnak, hogy mi t�rt�nt a nemzetemmel. Titkos kapcsolatai r�v�n k�t nappal a n�la tett l�togat�som ut�n parancsot kaptam, hogy k�s�rjem el azt a Sopronb�l nyugat fel� tart� vonatot, amelyen a magyar tisztek csal�djai utaztak, k�zt�k feles�gem �s n�gy gyermek�nk is, akik Erd�lyb�l - feles�gem n�met kapcsolatai r�v�n - menek�ltek ki Sopronba. Az er�s orosz t�mad�sok ellen�re vonatunk el tudta hagyni Magyarorsz�got. K�s�bb der�lt ki, hogy ez volt az utols� szerelv�ny, amelyiknek ez siker�lt. �prilisban �rkezt�nk meg - Ausztri�n �s Csehszlov�ki�n kereszt�l - N�metorsz�gba, ahol egy Bleibach nev� kis faluban, a Bajor-erd�kben elfogyott az �zemanyagunk. Itt tal�lkoztunk az amerikai csapatokkal.
Miut�n kiengedtek a regensburgi POW-t�borb�l, a csal�dommal visszat�rtem Bleibachba, �s ott maradtunk 1949 m�jus�ig. R�vid ideig az Amerikai Katonai Korm�ny ellen�rek�nt dolgoztam, majd erd�kitermel�sn�l kaptam munk�t, azt�n kert�szk�nt �s szabad�sz� �r�k�nt tev�kenykedtem. Sok novell�t k�z�ltem ebben az id�ben. Az Adj�tok vissza a hegyeimet c. �r�som bestseller lett, leford�tott�k n�metre, spanyolra, hollandra �s angolra.

Feles�gem a gyerekekkel 1949 m�jus�ban hajdani sz�l�v�ros�ba, Hamburgba k�lt�z�tt, ahol a csal�dja nagy tiszteletnek �rvendett. R�videsen �n is ut�nuk mentem, hogy egy�tt lehessek a fiaimmal. Itt �jjeli�rk�nt dolgoztam a s�gorom �p�tkez�si v�llalat�n�l, s ezzel egyid�ben vil�gi lelk�szk�nt szolg�ltam a magyar menek�ltek kis reform�tus k�z�ss�g�ben.

Ugyanebben az �vben jelentkeztem az Egyes�lt �llamokba kiv�ndorolni sz�nd�koz�k list�j�ra. Ezt a l�p�st azonban feles�gem megtagadta, �s elint�zte, hogy visszatarts�k betegs�g c�m�n, am�g megalapozom az �let�nket Amerik�ban.

N�gy fiammal �s egy id�s asszonnyal, Moldov�n �gnessel egy�tt, aki v�llalta, hogy anyjuk helyett gondj�t viseli a gyermekeknek, hamarosan beh�vtak el�k�sz�t�sre a Wentorf-t�borba, ahol k�r�lbel�l egy �vet t�lt�tt�nk. Itt a reform�tus k�z�ss�g vil�gi papjak�nt dolgoztam ism�t. Ebben a t�borban a magyarokon k�v�l lettek, litv�nok �s �sztek is voltak.

1951. szeptember 21-�n �rkezt�nk meg New York kik�t�j�be a General Muir nev� haj�val, amelyen a reform�tus utasok vil�gi lelk�szek�nt �s a haj� �js�gj�nak szerkeszt�jek�nt dolgoztam. New York-b�l a t�mogat�m, az Ohio �llambeli, Bellair-i W.G. McClain aut�j�val vitt Bellair-be, ahol McClain gazdas�g�nak ir�ny�t�sa v�rt r�m. Ugyanakkor �ll�st aj�nlottak fel sz�momra a Szabad Eur�pa R�di�n�l, havi 200 doll�ros keresettel. Nem volt semmi kit�tel a tart�zkod�si helyemre vonatkoz�an, heti rendszeress�ggel el kellett k�ldenem nekik post�n az �r�saimat az amerikai mez�gazdas�gr�l �s �letm�dr�l.

1952 janu�rj�ban beadtam a v�l�pert, a v�l�st m�jusban mondt�k ki. Nem sokkal ezut�n vettem n��l jelenlegi feles�gemet. Miut�n csal�di probl�m�k miatt sz�thullt a McClain-farm, �s eladt�k, 1952-ben csal�dommal egy�tt a floridai Astorba k�lt�ztem. Ekkor m�g a Szabad Eur�pa R�di� munkat�rsa voltam.

K�r�lbel�l egy �v m�lva a fiaim anyja, Eva Siemers meg�rkezett az Egyes�lt �llamokba �s perelni kezdett a v�l�s semmiss� t�tel��rt. Csak egy bizonyos p�nz�sszeg ellen�ben egyezett volna bele a v�l�sba, �m ez az �sszeg t�ls�gosan is nagy volt a keresetemhez k�pest. V�g�l siker�lt megoldani az �gyet a t�rv�nysz�ken, majd beadtam ig�nyl�semet az amerikai �llampolg�rs�g�rt, amit 1957. janu�r 4-�n kaptam meg a floridai Orlando sz�vets�gi t�rv�nysz�k�n.

Ugyancsak janu�rban kik�pz�i munk�ra k�rtek f�l a Deland-i Floridai Katonai Akad�mia r�sz�r�l, ahol �prilisig dolgoztam. �prilisban a Floridai Egyetem Idegen Nyelv Tansz�ke tan�ri �ll�st aj�nlott f�l. Miut�n �tk�lt�ztem a Florida �llambeli Gainesville-be, tizenk�t �vig dolgoztam az egyetemen, 1970-ig, amikor nyugd�jba vonultam, hogy v�gre az �r�snak �s m�veim kiad�s�nak szentelhessem az id�met.

Az egyetemen elt�lt�tt �vek lehet�v� tett�k, hogy tan�ttathassam fiaimat. Egyik�k a West Point-i katonai akad�mi�n tanult, sz�njelessel v�gzett, �s miut�n k�tszer megj�rta Vietnamot, majd n�h�ny �vet oktat�k�nt dolgozott a West Point-on, most a Washington �llambeli Fort Lewis f�hadnagyak�nt szolg�l.

Egyetemi munk�ss�gom idej�n magyar �s angol k�nyvek kiad�sa mellett a n�cizmusr�l �s kommunizmusr�l sz�l� el�ad�sokat tartottam Amerika- �s Kanada-szerte, tan�csad�ja voltam a Fiatal Amerikaiak A Szabads�g�rt elnevez�s� egyetemi mozgalomnak, l�trehoztam az Amerikai Magyar Sz�pm�ves Cz�het, a Duna-menti Kutat� �s Inform�ci�s K�zpontot �s a Danubian Press kiad�v�llalatot.

Miut�n visszavonultam az egyetemr�l, eg�sz �letemet ennek a h�rom szervezetnek szenteltem. Ezek azt a c�lt szolg�lt�k, hogy nyilv�noss�gra hozz�k az igazs�got a Duna-menti orsz�gok t�rt�nelmi, politikai, t�rsadalmi �s gazdas�gi probl�m�ir�l. Sz�v�gyemnek tekintettem a Rom�nia Szocialista K�zt�rsas�gban �l� elnyomott kisebbs�gek helyzet�nek bemutat�s�t. A vel�k szemben megnyilv�nul� brut�lis b�n�sm�dra vil�gszerte felfigyeltek az ut�bbi �vekben. Az Erd�lyi Vil�gsz�vets�g els� eln�ke voltam. (Ez a szervezet a vil�g 134 erd�lyi csoportosul�s�t �s t�rsas�g�t foglalja mag�ba.) Az Amerikai Magyar Sz�vets�g aleln�ke �s a Lengyel-Magyar Vil�gsz�vets�g igazgat�ja vagyok, tagja az �rp�d Akad�mi�nak, a Templomosok �s a Szent L�szl� lovagrendj�nek.

Az �letem mindig is nyitott k�nyv volt. Az most is, �s az lesz a j�v�ben is. Nincs rejtegetnival�m, �s nem kell eln�z�st k�rnem egyetlen tettem�rt sem. �r�k�nt, a Nemzetk�zi Pen Club tagjak�nt azt teszem, amit ennek a nagy szervezetnek a jelmondata hirdet: egy �sszekusz�lt vil�g emberis�g�nek lelkiismerete vagyok.

Albert Wass de Czege

Astor, Florida, 1979. augusztus 22.

Az �ltalam le�rtak hiteless�g�t az al�bb szem�lyek tan�s�thatj�k:

Dr. Francis Wagner, Dr. Elek Horv�th, E. Pad�nyi Guly�s, Mrs. Eva Atkinson, Dr. Ida Bobula, G�bor Bodn�r, Tibor Flori�n, Dr. Julius Moln�r, Dr. Z. Ovary, Dr. Alex Szecsey, Rev. Zolt�n Szab�, Dr. John N�das, Dr. M. Majoros, Dr. Daniel, Vizsolyi, L. Eszenyi.

Wass Albert az Egyes�lt �llamokban t�lt�tt emigr�ci�ja sor�n a Floridai-f�lsziget k�zep�n elhelyezked� Ocala Nemzeti Park ter�let�n lakott hal�l�ig. T�nylegesen saj�t vad�szpusk�j�val v�gzett mag�val: sz�j�ba vette a puska cs�v�t, s els�t�tte a fegyvert. Astorban (Florida) halt meg 1998. febru�r 17-�n. Neh�z anyagi helyzetbe ker�lt, mert sz�lh�mosok kiforgatt�k a vagyon�b�l (ami legink�bb tem�rdek k�nyv�nek szerz�i joga volt).

K�v�ns�ga teljes�lt azzal, hogy hamvai Erd�lyben, a marosv�csi (az egykori Kem�ny-) kast�ly kertj�ben, Kem�ny J�nos mellett nyugszanak.

Wass Albert 90 �vet �lt.

(www.wassalbert.eu - Szent Korona R�di�)