A szk�ta n�p volt az els� nagy lovas n�p, amelyik el�rte a K�rp�t-medenc�t. A Kr.e. 6-7.sz�zad fordul�ja t�j�n, ink�bb a 7.sz�zadban �ri el egy r�sz�k a K�rp�t-medenc�t. Ut�nuk a vel�k rokon szarmat�k k�vetkeznek, �s nem soroln�m a t�bbit. A Kr.u. 4-5.sz�zad fordul�j�n, de ink�bb az 5.sz�zadban meg�rkeznek Atilla hunjai, egy bels�-�zsiai eredet� n�p. A hunok r�szben a szk�t�k csoportjaib�l sz�rmaznak, �s ugyan�gy ir�ni ill. t�rk nyelv� t�rzseik vannak, mint kor�bban a szk�t�knak is. Az �kori szerz�k figyelmeztetnek arra, hogy a szk�t�k t�rk�k, teh�t t�r�k�k. Err�l keveset lehet hallani, pedig ez �gy van. Nyilv�n nem csak t�rk n�pek voltak ott, hanem ir�niak is, de a hivatalos tudom�ny az indogerm�n vonatkoz�sokra hagyatkozva a szk�t�kat kiemeli ebb�l a k�rb�l, �s szereti �ket elgerm�nos�tani, indo-eur�paias�tani, hogy a magyars�gnak m�g v�letlen�l se legyen k�ze hozz�juk. Minket a finnugor csal�dba sorolnak.

Ez a fajta indogerm�n pal�st igen b�. Szeretik bes�p�rni al� mindazon eur�zsiai �rt�keket, amelyeket b�rmelyik n�p l�trehozott. A marad�kot pedig aff�le m�sodrang� n�pekk�nt kezelik, �gy a finnugoros�tott magyars�got is. Nekem a finnugorokkal alapvet�en semmi bajom nincs. Der�k emberek, de �gy alakult a sorsuk, hogy nem hoztak l�tre t�l nagy kult�r�t. Ez�rt nem volt nagy dics�s�g, amikor a finnugor eredetet akarata ellen�re tudom�sul kellett venn�nk.

A hunokb�l, �s mindenf�le m�s olyan lovas n�pt�red�kekb�l, amelyek ir�ni �s t�rk nyelven besz�ltek, �s tal�n benne sem voltak a hun t�rzssz�vets�gekben, kialakultak az avarok. �k szint�n egy igen nagy lovas n�p, akik 567-68 t�j�n �rkeznek a K�rp�t-medenc�be Baj�n kag�n vezet�s�vel, majd 670 t�j�n ism�t �rkezik egy nagyobb lovas n�p, a k�s�-avar n�pess�g, a griffes-ind�s kult�ra n�pe. Kiv�l� r�g�szek, mint L�szl� Gyula, Bakay Korn�l �s m�sok err�l igen b�ven �rnak, de magam is meg szoktam eml�teni a k�nyveimben.

Ehhez a n�pr�teghez f�z�dik L�szl� Gyula kett�s honfoglal�s elm�lete, ami egy kit�n� felvet�s. Kor�bban m�r m�sok is pengett�k ezeket a h�rokat, de igazi bizony�t�kokat L�szl� Gyula professzor �r bocs�tott rendelkez�sre. Ebbe a kett�s honfoglal�s elm�letbe legal�bb n�gyes honfoglal�s van eldugva. Ma m�r a tudom�ny nagy r�sze elismeri ezt, de vannak, akik megk�rd�jelezik. De az igazs�g el�bb-ut�bb kider�l, �s �n hiszem, hogy ez a n�zet krist�lytiszt�n bevonul majd az �t megillet� helyre.

Besz�ltem a lovas n�pekr�l, �s bels�-�zsiai ill. d�l-szib�riai gy�kereikr�l, az ir�ni �s a t�rk nyelv� lovas n�pekr�l. Ezek term�szetesen az europid jelleg� embertani kateg�ri�ba tartoznak. Ez furcsa, mert egy �tlag �rdekl�d� szeme el�tt ferde szem�, mongol t�pus� emberek jelennek meg, ha �zsi�r�l van sz�. Most, a nagy Eur�pa uni�s divat k�zepette divat szidni �zsi�t, amely n�lk�l Eur�pa nem is l�tezne, hiszen �zsia a nagy kult�r�k sz�l�helye. N�lk�le a ny-eur�pai, �nmag�ra oly b�szke kult�ra nem l�tezne, mert minden l�nyeges dolgot a lovas n�pek hoztak. A nyugatiak egy kicsit ford�tottak rajta, m�s sz�n�re festett�k, �s kider�lt, hogy �k tal�lt�k fel a spanyol viaszkot. Ez egy nagyon nagy probl�ma, de mi is hib�sak vagyunk benne, mert nem szabadna hagyni. Az igazs�got ki kell mondani, �s �gy l�tom, a k�l�nf�le f�rumokon egyre ink�bb e fel� fordul a dolog.

Nagyobb probl�m�kkal kell most m�r ink�bb megk�zden�nk, mert a finnugor elm�let lassan-lassan kihal. Annyira k�r�l van b�sty�zva mindenf�le ellenbizony�t�kokkal, hogy szinte m�r tarthatatlan. Term�szetesen a nyelvrokons�g l�tezik, mint arra Bakay Korn�l is utalt. A nyelvrokons�g azonban egy igen problematikus dolog. T�bb n�p k�z�tt j�n l�tre olyan m�don, hogy bizonyos ideig hatnak egym�sra, egy�tt �lnek, nem azonos ar�nyban. A nyelvrokons�g tulajdonk�ppen kever�knyelvekk�nt j�n l�tre. Az Ur�l t�j�k�n szinte minden lovas n�p megfordult, �s huzamosabb ideig ott tart�zkodott. Kr.e. 1500 t�j�n megjelentek a szk�ta n�pek. Ott tal�lkoztak finnugor jelleg� n�pekkel, amelyekre komoly hat�ssal volt a szk�ta n�pek nyelve, m�v�szete stb. �rintkeztek egym�ssal, tal�n keveredtek is, de a finns�gi n�pek mindig �ri�si kisebbs�gben voltak a lovas n�pekkel szemben. Teh�t ink�bb kultur�lis cser�r�l van sz�. L�trej�tt egyfajta k�zleked� nyelv, mint arra L�szl� Gyula is utal 1963-64 t�j�n.

M�s lovas n�pek is j�ttek, akik r�szben a szk�t�kt�l sz�rmaztak. Kevesen tudj�k, hogy a hunok is j�rtak az Ur�ln�l, �s a jekatyerinburgi �tj�r�n�l igen komoly leletekre bukkantak, amelyekr�l �rdi Mikl�s sz�mol be. Ott egy kultikus hun ter�let volt, ahol ugyanolyan �ldozati bronz�st�k ker�ltek el�, mint pl. Magyarorsz�gon T�rtelen vagy Bels�-�zsi�ban, ahonnan az eg�sz indult.

Arr�l kezdtem besz�lni, hogyan ker�lnek eur�pai arc� emberek �zsi�ba. Ez az �si id�kben kezd�dhetett, �s senki nem tudja eg�szen pontosan dat�lni, mikor jutottak oda. Csak sejthet�, hogy az utols� j�gkorszak ut�n Eur�zsi�ban t�bb hull�m sz�tsz�r�dott az emberis�g. Ekkor m�g �semberekr�l besz�l�nk. Ekkor egy komoly popul�ci� eljuthatott Eur�zsi�ba, �s ott a saj�tos id�j�r�si, term�szeti viszonyokb�l ad�d�an eur�pai jelleg� embert�pus j�tt l�tre. Csak ide lehet sorolni �ket antropol�giai szempontb�l, hiszen nem mongolos jelleg�ek, �s nem fekete b�r�ek, mint a n�gerek. De ilyen vonatkoz�sban direkt, k�zeli kapcsolatba hozni �ket a lesz�rmazottaikkal, mint m�sfajta europidekkel, akik ma �lnek itt nyugaton, vagyis a szl�vokkal, germ�nokkal vagy latinokkal nem lehet. Valahol persze �d�mn�l �s �v�n�l �ssze�rnek a gy�kerek, hiszen a tudom�ny mai �ll�spontja, hogy az emberis�g egy t�r�l sz�rmazik, persze vannak m�sfajta v�lem�nyek is. Ez m�r nem a magyar �st�rt�net, hanem az emberis�g �st�rt�nete. A kett� �sszef�gg, de a magyar �st�rt�net egy eg�szen m�s k�rd�s.

Ha nagyot ugrunk az �semberekt�l, vagy ak�r az 5-6 ezer �ves mezopot�miai kult�r�t�l, akkor K�z�p-�zsi�ban ill. D�l-Szib�ri�ban Kr.e. 2500 t�j�n tal�lkozunk egy nagy kult�r�val, az �n. andronovoi kult�r�val. Ennek kapcs�n europid jelleg� embert�pusokat tal�lnak a s�rokban a r�g�szeti �sat�sok alkalm�val. Egy kicsit kor�bbi, az �n. afanaszjevoi kult�ra is europid jelleg�, �s a tudom�ny sejt�se, hogy ez a n�p az europid jelleg�, korai lovas n�pek igazi el�dje. Ezekb�l azt�n ir�ni �s t�rk nyelven besz�l�, k�l�nf�le kult�r�k fejl�dtek ki, amelyek �lland�an keveredtek egym�ssal. Tal�n ennyit a lovas n�pekr�l.

Egy p�r sz�t arr�l is sz�ln�k a zenei p�ld�k bemutat�sa el�tt, tulajdonk�ppen hogyan is lett�nk mi finnugorok. A magyars�got nem nagyon lelkes�tette ez az elm�let. Kr�nik�k �s m�s forr�sok, hagyom�nyok alapj�n biztosak voltunk a szk�ta-hun eredet�nkben. Ez az elm�let alig t�bb mint k�tsz�z esztend�s. A gy�kere 1768 t�j�ra vezethet� vissza, amikor k�t der�k ember tal�lkozott az akkori Magyarorsz�gon, akik polihisztork�nt t�bb tudom�ny ir�nt �rdekl�dtek. Els�sorban azonban a csillag�szat �rdekelte �ket. Egyik�j�k Sajnovics J�nos, jezsuita p�ter volt, a t�rsa pedig az osztr�k Maximilian Hell, azaz Hell Miksa. Ezek az urak arra adt�k a fej�ket, hogy bizonyos bolyg�k egy�tt�ll�s�t megvizsg�lj�k. Egy �rdekes esem�ny zajlott, amely a csillag�szokat nagyon felt�zelte. Ez�rt Lappf�ldre utaztak, hogy ott tanulm�nyozz�k a konstell�ci�t. Ma sem k�nny� megszervezni egy exped�ci�t, h�t m�g akkor milyen neh�z lehetett. Az egyik forr�s azt �ll�tja, hogy bizonyos sv�d tudom�nyos k�r�k h�vt�k meg �ket. Sz�momra hihet�bb, hogy D�nia �s Norv�gia akkori uralkod�ja h�vta meg �ket kutatni. De kellett egy k�zvet�t�, aki kapcsolatba hozta az uralkod�t k�t kisemberrel.

�gy jutunk el a Habsburgokhoz, akik ezt az eg�szet kiagyalt�k. A Habsburgok sz�m�ra roppant fontoss� v�lt a renitens �s rebellis magyarokat valamif�lek�ppen kord�ban tarts�k, nehogy a keleti rokonaikkal felvegy�k a kapcsolatot, mert ebb�l komoly bonyodalom alakult volna ki, ami er�sen vesz�lyeztette volna a Habsburg monarchi�t. ’48-ban fell�ngoltak a forradalmak Eur�p�ban. �k ezt el�re l�tt�k, �s k�l�n�sen a magyarok voltak azok, akik mindig a l�zad�sok �l�n �lltak. Teh�t szerett�k volna elej�t venni a bonyodalmaknak. M�rpedig ahol a Habsburgok neve felmer�l, mindig rosszra kell gondolnunk. Ha visszatekint�nk a magyar t�rt�nelembe, vil�gos, hogy �k soha nem cselekedtek j�t a magyars�ggal. Volt eln�metes�t�si politika, ami – ki merem mondani – m�g ma is tart. Az eg�sz Habsburg fam�lia itt ny�zs�g Magyarorsz�gon, itt raccsolnak, itt n�s�lnek, nyilatkoznak a telev�zi�ban, itt sz�letnek a kis Habsburg fi�k�k, �s mindenf�le p�n-eur�pai eszm�kr�l, uni�r�l besz�lnek. A p�n-eur�pai szeml�let nem m�s, mint a hajdani Habsburg-birodalom �sszet�kol�s�nak az eszm�je, csak most m�r nem cs�sz�rnak vagy kir�lynak h�vj�k �ket, hanem eln�knek. A Habsburgok rafin�lt emberek.

Teljesen vil�gos teh�t, hogy Sajnovics�k eset�ben is habsburg �rm�nykod�s folyt, hogy eljuthassanak Lappf�ldre. Ott a csillagn�z�s k�zben �ll�t�lag r�d�bbentek arra, hogy a legeltet� r�nszarvas p�sztorok nyelve nagyon eml�keztet a magyarra. Otthagytak csapot-papot, jelent�st tettek a habsburg udvarn�l, ahogy ez el� volt �rva abban az id�ben. 1770-ben napvil�got l�tott Sajnovics toll�b�l latin nyelven a „Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse” („Bizony�t�sa annak, hogy a magyarok �s a lappok nyelve azonos) c�m� k�nyve, amely a lapp �s a magyar szavak �sszehasonl�t�s�r�l sz�l. Ez nem t�lzottan �rdekelte a magyars�got, noha k�s�bb Nagyszombaton magyarul is megjelent a m�. A csal�rds�g ott van, hogy egyesek k�ts�gbe vonj�k m�g azt is, hogy Sajnovics �s Hell Miksa tudtak-e magyarul vagy lappul. Sajnovics eset�ben ezt nem lehet tudni bizonyosan. Egyesek utalnak r�, hogy mint d�l-szl�v vagy ill�r eredet� ember, latin nyelven �rva esetleg nem tudott j�l magyarul. �n ezt nem hiszem, hiszen jezsuita p�terk�nt Magyarorsz�gon �lt, �gy j�l besz�lhette a nyelvet. De nem �gy a t�rsa. Hell Miksa nyelv�sz volt ugyan amat�r szinten, de nem tudott magyarul, legal�bbis nagyon keveset, tal�n n�h�ny sz�t. Az viszont t�ny, hogy egyik�k sem tudott lappul – ut�na lehet n�zni.

Erre a zavaros dologra �p�l a magyars�g finnugorr� v�l�s�nak az eszmek�re. Ez elk�peszt�. Az�rt k�s�bb bebizonyosodott, hogy nem z�r�g a haraszt, �s a dologban van valami. De ez csup�n nyelvrokons�g, �s nem genetikai. K�l�nf�le, k�zleked� nyelvb�l visszamaradt, hasonl� jelent�s� �s sz�alak� nyelvi maradv�nyokb�l �s z�rv�nyokb�l p�rsz�z l�tezik. Egy�bk�nt a finnugornak mondott n�pek sem �rtik egym�st, mert ugyanolyan z�rv�ny jelleg�, pici t�mbben helyezkednek el azok az �sszavak, amelyek hasonl�s�gra utalnak. Nagyon sokan vallj�k, hogy finnugor �snyelv nem is l�tezett.

Az 1848-as forradalom buk�sa ut�n megkezd�d�tt a magyars�g eln�metes�t�se. Akkor vezett�k be az iskol�kban k�telez� jelleggel a finnugor eszmek�r oktat�s�t. Ez a dolog m�ig m�k�dik, �s az �vod�t�l az egyetemig ezt sulykolj�k a fejekbe. Hallott�k egy genetikus, egy r�g�sz-t�rt�n�sz professzor stb. el�ad�s�t. Nyilv�nval�, hogy nekik az a tanult szakm�juk, amir�l besz�ltek, �s l�that�, hogy a nyelvrokons�gon k�v�l nincs k�z�nk a finnugorokhoz.

K�noss� is kezdett v�lni a dolog, mert fell�ptek olyan szem�lyek, mint V�mb�ry �rmin �s m�g m�sok, akik ellentmondtak ennek k�l�nf�le �rvekkel, �s kialakult az ugor-t�r�k h�bor�. T�bben felvetett�k, hogy �nmag�ban a nyelvtudom�ny mit sem �r, �s m�ssal is al� kellene ezt az elm�letet t�masztani. �gy m�r az 1800-as �vek els� harmad�ban Hunfalvy P�l, a finnugrisztika egyik nagy atyja anyagilag is megteremtette a lehet�s�get, hogy a kiv�l� Reguly Antal, n�prajzkutat�-n�prajztud�s kimehessen az Ur�lhoz, az �ll�t�lagos legk�zelebbi rokonainkhoz, az obiugorokhoz, vagyis a hantikhoz �s a manysikhoz kutatni. (�k m�s n�ven osztj�kok �s vogulok) A cseremiszekn�l is megfordult Reguly. A kutat�s�nak tulajdonk�ppen nem sok eredm�nye volt. 1843-46-ig volt ott Reguly, aki foglalkoz�s�ra n�zve jog�sz volt, �s egy kicsit ellentmond�sos egy�nis�gnek mondhat�. Munk�ss�g�ban sok, egym�snak ellentmond� dolog van.

Itt �rkezt�nk el ahhoz a v�lasz�thoz, ahol lassan �tt�rek a muzsik�ra. L�nyeg�ben a magyar �st�rt�net gy�kereivel kapcsolatban az els� spont�n gy�jt� m�gis csak Reguly Antal, aki obiugor zeneanyagot is gy�jt�tt. N�h�ny tucat dallamr�l van sz�, �s nem szokt�k ezt emlegetni. Ha �szinte akarok lenni, ez nem is sokakat �rdekel, magukat a finnugrist�kat sem. Ezzel a kis anyaggal, amit kotta�r�ssal r�gz�tett Reguly, k�s�bb kezdtek el foglalkozni. N�h�nyat publik�ltak, de hamar kider�lt, hogy ennek az �gvil�gon semmi k�ze nincs a magyar n�pzen�hez, a magyar n�pzene gy�kereihez. �gy nem is foglalkoztak vele a k�s�bbiekben. (Ha volna k�ze a magyar n�pzen�hez, akkor ez volna az obiugor-magyar rokons�g legf�nyesebb bizony�t�ka. Persze nem err�l van sz�.) Voltak m�s spont�n gy�jt�k is Magyarorsz�gon, akik mindenf�le dallamot le�rtak. Bizonyos �rtelemben helyesen tett�k ezt, a k�s�bbi kutat�k sz�m�ra megteremtve a lehet�s�get, hogy a munk�jukhoz visszany�ljanak. De mivel ezek nem tanult muzsikusok voltak, a kotta�r�ssal is hadil�bon �lltak.

Nagyot ugorva az id�ben el�rkez�nk az 1920-as �vekhez, amikor elkezd�d�tt Kod�ly �s Bart�k munk�ss�ga. �k kiv�l�an k�pzett, nagyszer�, hozz��rt� muzsikusok voltak, �s nagyon behat�an foglalkoztak a magyar n�pzen�vel, a n�pdalok gy�jt�s�vel – az utols� pillanatban, a 24. �r�ban. Ezt azt�n �sszehasonl�tott�k mindenf�le m�s zeneanyaggal. Term�szetesen a politika akkor is belesz�lt a k�rd�sbe, mint ahogy sok esetben ma is. Az els� vizsg�l�d�sok az Ur�l ir�ny�ban indultak, itt els�sorban Kod�ly munk�ss�g�t emeln�m ki. Noha egy�tt alkott�k meg a magyar n�pzene �sszehasonl�t� vizsg�lat�nak a m�dszertan�t, a munkam�dszer�k az�rt elv�laszthat� egym�st�l. Bart�knak tal�n a sorsa �s az anyagi lehet�s�gei hozt�k �gy, hogy t�bbet tudott utazni, �s nem csak a K�rp�t-medenc�ben �s k�rny�k�n gy�jt�tt, hanem �szak-Afrik�ba is eljutott az arab zen�t vizsg�lni. Pontosabban az iszl�m zen�j�t hasonl�totta �ssze a magyarral. Ez egy �si keleti zene, amelyet nem az arabok tal�ltak ki, hanem a perzs�kt�l sz�rmazik.

A ’20-as �vekben Bart�k T�r�korsz�gban is kutat, m�gpedig Anat�li�ban, egy kicsi, t�rk hegyi n�pecsk�n�l. �k a j�r�k�k, akik tulajdonk�ppen nem a szeldzsukok lesz�rmazottai, mint az oszm�n t�r�k�k, hanem a t�r�ks�g oguz �g�b�l sz�rmaznak. Ma is a Taurus-hegys�gben �s annak a l�b�n�l �lnek, Adana k�rny�k�n, meglehet�sen egyszer�en. Bart�k egy Adman Saigun nev� t�r�k folklorista-zenetud�s seg�ts�g�vel jutott el oda. Bart�k ott mintegy 90 n�pdalt gy�jt�tt, �s hamar meg�llap�totta, hogy ennek csaknem 40%-a kapcsolatba hozhat� a r�gi magyar r�tegekkel, h�sz dallam pedig nagyon k�zeli p�rhuzamot mutat bizonyos r�gi st�lus� magyar n�pdalokkal.

Kod�ly ink�bb az ur�li n�pek fel� vizsg�l�dott, �s nagyon hamar meg�llap�totta, hogy a finn �s a magyar n�pzene k�z�tt semmif�le l�nyeges kapcsolat nem fedezhet� fel. �sszehasonl�totta a legk�l�nb�z�bb, Ur�ln�l �l�, finnugor �s nem finnugor, t�rk nyelv� n�pek zen�j�t a magyarral. Ebb�l kider�lt, hogy p�ld�ul a csuas n�p, akik onogur-bolg�r eredet�ek, k�z�s t�r�l fakadnak a magyarokkal, egy�tt �lnek vel�k, hun eredet�ek �k is. Egy �guk f�lker�l az Ur�lhoz, �s azut�n m�r csuas n�pk�nt eml�tik �ket, nem onogurk�nt. Sokszor el�fordul, hogy a n�peknek megv�ltozik a neve, de genetikailag �s kultur�lisan ugyanaz marad. M�g egy p�ld�t eml�ten�k ezzel kapcsolatosan. A n�pv�ndorl�ssal kapcsolatban ismerj�k az al�n n�pnevet. Ez egy ir�ni eredet� lovas n�p. Ma is �lnek al�nok, csak nem ezen a n�ven, hanem m�r osz�tok. S�t a mi j�szaink is al�nok. �gy ker�lt fel oda az onogur-t�rk bolg�r n�p, amelyb�l lett a csuas n�p. Vannak ott tat�rok is, bask�rok is, akiknek a zen�je szint�n k�zel �ll a magyar n�pzen�hez, pedig nem finnugor n�pek.

A finnugorok k�z�l Kod�ly egyed�l a cseremiszek zen�j�t tal�lta hasonl�nak a mi�nkhez. M�s hasonl�s�g l�nyeg�ben az udmurtokn�l vagy egy�b m�s finnugor n�pekn�l nem nagyon fordul el�. Apr� t�red�kek, �tsz�reml�sek vannak, de ezek nem k�zzelfoghat�ak, teh�t tudom�nyosan nem �rt�kelhet�ek. Ezt meg kellett valahogy magyar�zni, de ez m�r nem Kod�ly dolga volt. K�s�bb Vik�r L�szl�, a m�g ma is �l� kiv�l� zenetud�s �vtizedekig foglalkozott ezzel a k�rd�ssel. � finnugor szeml�let�, de k�ts�gk�v�l kit�n� szakember. E n�zettel kapcsolatban Vargyas professzor nev�t is eml�thetn�m. Meg kellett magyar�zni, hogy a cseremisz n�pzene finnugor tekintetben mik�ppen hasonl�t a magyarhoz, ha a t�bbi finnugor n�pn�l nem lehet l�nyegi dolgokat kiemelni. Arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a cseremiszek azzal a Julianus-f�le magyars�ggal hozhat�k kapcsolatba, akik egy bizonyos t�rt�neti id�ben l�teztek az Ur�ln�l, �s a tat�rj�r�s k�rny�k�n finnugor n�pt�red�kekkel �sszeolvadva l�trehozt�k a cseremisz n�pet. Ez az egyetlen �pesz� magyar�zat arra, hogy mi�rt t�rnek el a cseremiszek a t�bbi finnugor n�pt�l. F�lig-meddig magyarok. De akkor azt is meg k�ne magyar�zni, hogyan ker�ltek oda.

……….

Csak az�rt, mert egy n�pnek pentaton dallamvil�ga van szeretik mindj�rt a magyar n�ppel rokon�tani. �n a legjobb indulattal figyelmeztetn�k mindenkit – a kijelent�sem nem lesz n�pszer� – , hogy ne higgy�nk mindig azoknak az am�gy der�k magyar embereknek, akiknek a munk�lkod�s�b�l az der�l ki, hogy mi egyfel�l atlantisziak vagyunk, m�sfel�l a jap�nok k�zeli rokonai vagyunk. (Ebben egy�bk�nt van valami, ha nem is t�l k�zeli rokons�g) Olyat is mondanak, hogy a magyars�g a kelt�kkal rokon, a maja indi�nokkal sz�rmazunk egy t�r�l stb. V�mos-T�th B�tor munk�ss�g�b�l p�ld�ul kider�l, hogy az egy-k�t sz�tag� szavak az eg�sz vil�gon megtal�lhat�ak, �s ezek olyan helynevek, amelyek Magyarorsz�gon �s a vil�gon mindenhol fellelhet�k. Teh�t � �gy gondolja, hogy a magyar egy olyan �sn�p, amelyb�l az �sszes t�bbi n�p sz�rmazik. Olyat is olvastam, hogy a magyars�g egy olyan k�l�nleges n�p, amelyet az UFO-k cs�ppentettek e vil�gba pulikuty�stul. Ezek sz�momra j�rhatatlan utak. Sz�momra b�s�gesen el�g a lovas n�pek bizony�that� kult�r�ja, �s b�tran lehet kacsingatni Mezopot�mia ir�ny�ba is, mert azokhoz az �skult�r�khoz is k�z�nk van. Gondolok itt a hurrita lovas n�pekre, �s bizonyos �rtelemben, nagyon �vatosan, igen komoly, s�lyos �tt�telekkel �rdemes vizsg�lni bizonyos sum�r �sszef�gg�seket is. �gy gondolom, ennek m�g igaz�n nincs itt az ideje, mert a magyar �st�rt�net kutat�sa olyan, mint a csal�dfa kutat�sa kicsiben. Ha ki akarom der�teni, hogy az �seim kik voltak, mit csin�ltak, akkor magamt�l kell elindulnom. Nem indulhatok el csak �gy valahonnan egy felt�telez�s alapj�n. A magyar �st�rt�netre vonatkoz�an 5-6 ezer �vre visszamen�en nincsenek �r�sos forr�sok, csak felt�telez�sek. T�relmesen ki kell v�rni, hogy f�l�lljon egy komoly elm�let, �s abb�l elindulni. �gy gondolom, el�sz�r a lovas n�pek k�z�tt kell b�v�rkodnunk, �s mikor m�r orsz�g-vil�g hivatalosan elismeri, hogy a magyars�gnak k�ze van az avarokhoz, hunokhoz, szk�t�khoz, akkor �rdemes tov�bbl�pni, �s val�sz�n�leg lehet is tov�bbl�pni.

T�rj�nk vissza a zen�hez, amellyel kapcsolatban a pentat�ni�r�l besz�ltem. Vannak kutat�k, akik a kelt�kat tartj�k k�zeli rokonainknak, �n ebben nem hiszek. Eur�p�ban a K�rp�t-medenc�t�l nyugatra nem nagyon tal�lunk �tfok� dallamokat, a kelt�kn�l furcsa m�don m�gis vannak ilyenek. Ezt tekintve gondolt�k, hogy a kelt�k a rokonaink. Csak az � pentaton dallamaik teljesen k�l�nb�znek a mieinkt�l. Nem kvintv�lt�s, nincs k�l�nf�le kvintszerkezete. A magyar pentaton vagy kvintv�lt�, vagy ha nem, akkor k�l�nf�le dallamvonalai vannak, van benn�k valamif�le kvint-t�rv�nyszer�s�g, mert a dallamhangok hangs�lyos helyeken �s bizonyos m�s helyeken kvintet vagy kv�rtot ugranak le vagy f�l. A kelta dalokban ilyeneket nem lehet tal�lni, m�s a ritmusuk is.

A cseremisz n�pdalok k�z�tt vannak kvintv�lt�s dallam�ak. Nem eg�szen olyanok, mint a magyar dalok, de hasonl�ak. Teh�t igazuk lehet azoknak, akik azt sejtik, hogy Julianus magyarjainak k�ze van a cseremiszek kialakul�s�hoz, m�sk�pp ez megmagyar�zhatatlan. Egyetlen finnugor dallamvil�g sem hasonl�t ehhez.

A magyar pentaton dallamokb�l n�h�ny t�pust be szeretn�k mutatni a kvintv�lt�b�l �s a nem kvintv�lt�b�l az�rt, hogy az el�ad�s v�g�n �ssze tudj�k hasonl�tani ezeket a hunut�d, bels�-�zsiai n�pek dallamvil�g�val. Ott is hasonl�akat fogunk hallani.

Dallamt�pusok:

1)      P�ld�ul a „Megrakj�k a t�zet” kezdet� dal, amely egy re�lis kvintv�lt� dallam, hangr�l-hangra megism�tli �nmag�t �t hanggal lejjebb.

2)      A „Lesz�llott a p�va” nem eg�szen pontosan ism�tli meg �nmag�t, ez egy �n. ton�lis kvintv�lt� mel�dia.

3)      Vannak nem kvintv�lt� dallamok, de ezekben is van egy kvint-t�rv�nyszer�s�g, mert kv�rt �s kvint l�p�seket tartalmaznak. Ez nagyon fontos, mert pontosan ez tal�lhat� mag Bels�-�zsi�ban is. E t�rv�nyszer�s�gnek k�sz�nhet�en eg�sz �zsi�ban k�vethet�k azok a nyomok, amelyek elvezetnek a K�rp�t-medenc�ig. Ezt tudja a k�nai zenetudom�ny is, �s a magyar szakemberek is. Van egy kicsit ereszked�, kacskaring�s dallam, a „Kelj fel juh�sz, ne aludj el”, amelyen ez megfigyelhet�.

4)      Vannak olyan dallamok is, amelyek nem eg�szen �tfok�ak, hanem egy-egy sz�nez� hang bet�ved ezekbe. Ez a hang a k�nai nyelvb�l �tvett pien-hang. Kod�ly szerint ilyen hangok a h�tfok� nyugati zen�b�l sziv�rogtak be az �tfok� magyar zen�be, �s ett�l egyfajta felem�s dallamvil�g alakult ki. Ez nem eg�szen �gy van. Kapcsolatban �llok n�h�ny kit�n� k�nai zenetud�ssal. Egyik�j�kt�l tudom, hogy a k�naiak kb. k�tezer �ve ismerik a h�tfok�s�got, m�gis �tfok� a zen�j�k. Bizonyos n�pek habitusa olyan, hogy ilyen dallamvil�gban jobban �rzik magukat, �s jobban ki tudj�k fejezni magukat. Egy pien-hangos dal az „�rik a sz�l�”.

5)       A magyar is ilyen, hiszen m�ig meg�rizte az �tfok�s�got, amely az �j st�lus� n�pdalok k�z�tt is el�fordul. Ezek z�me m�r h�tfok�, de sz�mos �tfok� tal�lhat� k�zt�k, amelyeknek a str�faszerkezete �s m�s saj�toss�gai m�r nem k�vetik az �si mint�t, de a dallamvil�got meg�rizt�k. Ilyen dal az „Erd�, erd� de magos a teteje”.

A ritmus hallatlanul fontos a magyar n�pzen�ben az�rt, hogy meg lehessen k�l�nb�ztetni m�s n�pek zen�j�t�l. A magyars�gnak a nyelv�b�l fakad�an olyan ritmusk�pletei vannak, amelyek a besz�lt nyelv sz�veg�b�l hatnak a dallamra, �s ez�rt abban k�l�nf�le, speci�lis ritmusk�pletek alakulnak ki. Ilyen az �les, a ny�jtott �s a szink�pa ritmus. Ezek a nyugati n�pek zen�j�ben �s a m�zen�ben el�fordulnak ugyan, de nem olyan hangs�llyal, mint a magyar n�pzen�ben. A finnugor n�pek zen�j�ben sem igaz�n tal�ljuk meg, azok meglehet�sen monotonok. �szakon hideg van, eg�szen m�s az emberek habitusa.

Ha azt a sz�t mondom, hogy „any�m” vagy „husz�r”, halljuk, hogy van egy r�vid �s egy hossz� sz�tag. Ebb�l keletkezik az �les ritmus, amelynek a p�rja m�r az oszm�n-t�r�k�kn�l megvan, pedig �k alt�ji nyelvet besz�lnek, mi meg �ll�t�lag finnugort. A nyelv�szek feladata lenne, hogy kider�ts�k ezt. �rdekes m�don a t�rk vonatkoz�sokat nem nagyon szokt�k kutatni. A magyar turkol�gia tulajdonk�ppen – ki merem mondani – a finnugor nyelv�szet er�s�t�s�re szolg�l, legal�bbis �n �gy tapasztaltam.

A ny�jtott ritmus az �les ritmus ford�tottja: Egy hossz�, majd egy r�vid sz�tag, p�ld�ul „�rva”.

Az �les ritmusra p�lda a „Husz�rgyerek, husz�rgyerek” c�m� dal. A ny�jtott ritmus az „�rva vagyok, nincs gy�molom” kezdet� dalban figyelhet� meg.

A szink�pa e kett�b�l van �sszetoldva: r�vid, hossz�, r�vid. P�ld�ul: uborka, kopors�. Ilyen dallam a „Kis kertemben uborka”.

Mindezt n�zz�k meg bels�-�zsiai vonatkoz�sban. Nagyon sok hun ut�d van, akikr�l a k�nai kr�nik�kb�l lehet tudni, pontosabban azokt�l a koll�g�kt�l, akik ilyen forr�sokat tudnak kutatni. Nem r�szletezn�m mindegyiknek a zen�j�t. A s�rga-ujgurok zen�j�r�l szeretn�k sz�lni. Ennek a n�pnek t�bb neve van: Magukat jukuhnak h�vj�k, t�rk nyelven pedig jugur a nev�k. K�r�si Csoma S�ndor t�bbek k�z�tt hozz�juk szeretett volna eljutni, leveleiben pontosan le�rja a jugar sz�t, ahogy ezt a tibeti kolostorokban felfedezte. A Han korabeli k�nai �vk�nyvekb�l vil�gosan l�that�, hogy ezek a hunok ut�dai. A k�nai zenetudom�ny egy v�letlen folyt�n d�bbent r�, hogy a magyar n�pdalok �s bizonyos K�n�ban �l� nemzetis�gek dallamai hasonl�tanak egym�sra. Kiszely Istv�n j�volt�b�l hozz�jutottam ilyen anyaghoz. � Bels�-�zsi�ban megismerkedett egy s�rga-ujgur n�vel, akit Kod�ly feles�ge alap�tv�nyi p�nzen elhozatott Magyarorsz�gra, �s egy r�di� st�di�j�ban egy nagyon komoly felv�telt k�sz�tettek. Ez a felv�tel megtal�lhat� a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Zenetudom�nyi Int�zet�ben, de rajtam k�v�l senki nem foglalkozik vele. Miut�n elk�sz�tett�k ezt a felv�telt, a magyar zenetudom�ny nagyjai fellelkes�ltek, hogy megtal�lt�k a legk�zelebbi hasonl�s�got a magyar n�pzene �sr�teg�hez. Azt�n valami okn�l fogva elfeledkeztek err�l, Kiszely viszont elk�ldte nekem a m�solat�t. T�bb k�nyvemben foglalkozom ezzel a k�rd�ssel a magyar �st�rt�net mellett. Megd�bbentem, hogy m�sokat mi�rt nem �rdekel ez a dolog. Nem csak hall�s �tj�n, hanem a Kod�ly-Bart�ki zeneelm�leti, zenetudom�nyi m�dszerekkel feldolgoztam ezt az anyagot tudom�nyos szemsz�gb�l is. �rdemes meggy�z�dni a hasonl�s�gokr�l.

Az ujgur �s a magyar n�pdalok nagyon hasonl�tanak egym�sra, b�r t�bb ezer km-re vagyunk t�l�k. A t�rt�net�nkben ezekt�l a hunut�d n�pekt�l nagyon hossz� �vsz�zadok �s �vezredek v�lasztanak el benn�nket, m�gis megmaradt ez a hasonl�s�g. Ez nagyon nagy dolog: Azt jelzi, hogy �seink val�ban egy t�r�l sarjadzanak, �s a magyars�gnak igen er�s k�ze van a hunokhoz. A zene seg�ts�g�vel ki lehet mutatni, hogy nincs k�z�nk a finnugor n�pekhez, hanem a pusztai lovas n�pek rokonai vagyunk.

Sok mindenr�l nem besz�ltem. Kihagytam az ir�ni sz�lakat, nem esett sz� a sz�k hangterjedelm� dallamvil�gr�l, a reg�s �nekekr�l, �s egyebekr�l. Akiket k�zelebbr�l �rdekel ez a dolog, a k�nyveimben olvashat r�la komplett �st�rt�netbe �gyazva. �rok az avarok t�rt�net�r�l, a magyar n�pi hangszerek eredet�r�l. Nemr�g jelent meg egy t�rogat�lemezem is.