Boldogasszonyt a boldogasszonys�g k�sz�b�zi, amely kezdett�l val�, �s nem m�s, mint a Teremt� f�nyess�g�nek �r�k szomj�hoz�sa; a Mindenekben �tezik, ami�ta vil�g a vil�g, s ameddig Isten akarat�b�l az marad. A boldogasszonys�g mag�ba foglalja a megkapott f�ny �rz�s�t, s annak visszaad�s�t; � az �hajt�, f�ntre ny�lt kupa, � a kapu, a kapott f�ny, a k�p �v�ja, kup�ja �s kapuja �letnek s hal�lnak, de a val�sul�s szents�ges ed�nye is. Az esztend� k�r�nek sz�mos Boldogasszonya is (Gyertyaszentel�-, Gy�m�lcsolt�-, Sarl�s-, Nagyboldogasszony... - n�p�nk h�tnek mondja . . . b�r sz�mon tartott �nnepe enn�l t�bb) az egyetlen asszonyer�, amely a v�ltoz�sok, �tv�ltoz�sok rendj�ben is, mik�ppen a sz�let�sn�l, sz�ks�gszer�en mindig m�s-m�s �er�ny�t" mutatja meg.
A hetes sz�m miatt f�lvet�dik - egyebek k�z�tt az a gondolat, hogy a Boldogasszony �nnepeknek - amelyekben a Teremt�-adta egyetlen asszonyer� m�s-m�s tulajdons�ga
val�sul - k�z�k van e a bolyg�khoz, a h�tbolyg� rendszerhez, illetve e bolyg�knak otthont ad� csillagk�pekhez, azok benn�nket meghat�roz�, szab�lyoz� szerep�hez, s ha igen, milyen term�szet� �s mif�lek�ppen val�sul e kapcsolat?