A k�z�pkori magyar �llamis�gnak a moh�csi csataveszt�s k�vetkezt�ben bek�vetkezett s�rbasz�ll�sa alapvetõen megv�ltoztatta a honv�delem fogalm�t. Imm�r nem az �lland�an t�mad� k�lsõ ellens�gtõl kellett megv�deni a hont, hanem az orsz�g k�z�psõ r�sz�t megsz�ll� �s ott berendezkedõ kelet-eur�pai nagyhatalom kiver�s�vel, kiszor�t�s�val, a hon helyre�ll�t�sa v�lt nemzeti feladatt�. E helyre�ll�t�s sz�ks�gess�ge k�t, egym�ssal ellent�tes politikai n�zet �tk�z�s�t �s az orsz�g h�rom r�szre szakad�s�t okozta. Mik�zben kor�bban az �nerõbõl val� orsz�gmegtart�s, imm�r az �nerõbõl val� felszabadul�s is ill�zi�nak bizonyult, a nemzeti kir�lys�g eszm�j�t k�pviselõk r�k�nyszer�ltek a t�lerõben l�võ h�d�t�val val� egyezked�sre, a t�r�k�ss�g politik�j�ra. Ez igazolni l�tszott azokat, akik �j kir�lynak az uralkod�h�zak k�zti, jog�rv�nyesnek tekintett szerzõd�s �rtelm�ben a vezetõ nyugat-eur�pai szerepet j�tsz� Habsburg-h�zbeli fõherceget, a N�met-r�mai Birodalomban uralkod� cs�sz�r �ccs�t v�lasztott�k.

Habsburg-fõherceg kir�lly� v�laszt�s�t a magyar rendek m�g h�tszer ism�telt�k meg, sõt a dinasztia �ltal kijel�lt tr�n�r�k�st minden alkalommal m�r az uralkod� �let�ben megkoron�zt�k. �m tett�k ezt minden alkalommal, mint utolj�ra 1655-ben is, a koron�z�s elõtti hitlev�l esk�vel elfogadtatott felt�tel�vel: „Õfels�ge m�g saj�t szerencs�s uralkod�sa alatt mentse fel az orsz�got a t�r�k j�rom al�l.” E felt�tel teljes�t�se azonban m�sf�l �vsz�zadon �t csak rem�ny maradt. A cs�sz�ri koron�t is eleve viselõ vagy k�sõbb elnyerõ magyar kir�ly m�s ter�letek uralkod�ja is volt, �s fõleg egy elsõrendû birodalom �l�n �llt. Politik�j�t �ltal�ban �s �gy az Oszm�n Birodalommal kapcsolatosan is, mindenkor elsõdlegesen saj�t dinaszti�ja �rdeke, a nagyhatalmi �ll�s �s az eur�pai kapcsolatrendszer hat�rozta meg. �ppen ez�rt v�lt kiemelkedõ jelentõs�gûv� a magyar �n�ll�s�g jogfolytonoss�g�t �s let�tem�nyes�t jelentõ m�sik r�sz-ut�d�llamk�nt az Erd�lyi Fejedelems�gg� form�l�d� keleti orsz�gr�sznek a Kir�lyi Magyarorsz�ggal p�rhuzamos l�tez�se.

A t�r�ktõl val� megszabadul�s szempontj�b�l is a meghat�roz� �s magyar vonatkoz�sban kedvezõ v�ltoz�s a kort�rsak �ltal vil�gh�bor�k�nt meg�lt �s vil�gh�bor�nak tartott harminc�ves h�bor�t lez�r�, 1648-as vesztf�liai b�k�vel k�vetkezett be. Egyes jelentõs ter�leteknek a N�met-r�mai Birodalomb�l val� kiv�l�sa, a mintegy 350 ter�leti uralkod� politikai �n�ll�s�g�nak �s vall�si egyenjog�s�g�nak az elismer�se, a katolikus mellett a protest�ns vall�sgyakorlat szabads�g�nak a biztos�t�sa a cs�sz�ri hatalom jelentõs nyugati meggyeng�l�s�t, sz�ks�gszerûen a keleti, �gy a magyar ter�letek fel� fordul�s�t jelentette. Ettõl azonban hi�ba v�rta Zr�nyi Mikl�s egy magyar hadsereg fel�ll�t�s�t �s a nagy t�r�kellenes felszabad�t� h�bor�t, hi�ba sietett „T�bori kis tracta” c�mû �s t�bb, tov�bbi hadtudom�nyi munk�ja meg�r�s�val. A Habsburg-birodalom vezet�se a belsõ meg�jhod�s �rdek�ben meghosszabb�totta a b�k�t a F�nyes Port�val, sõt m�g Erd�ly fejedelm�nek h�v� szav�ra sem sietett seg�ts�g�re. Ezzel szemben eltûrte, hogy az oszm�n hadak elragadj�k a k�t jelentõs erõd�t, a Kõr�s-parti Nagyv�radot �s a Nyitra menti �rsek�jv�rt, ezek k�z�tt pedig tov�bbi jelentõs magyar ter�leteket. Amikor a magyar diplom�cia v�gre el�rte, hogy n�met-r�mai birodalmi, rajnai sz�vets�gbeli, sõt francia k�tel�kek seg�ts�g�vel a cs�sz�ri �s kir�lyi hadak 1664-ben Szentgotth�rdn�l meghat�roz� gyõzelmet arathattak, az alig t�z nap m�lva, sietve megk�t�tt vasv�ri b�k�ben a cs�sz�r a szult�n minden h�d�t�s�t elismerte, sõt Erd�lyt is kez�n hagyta.

Ettõl az idõpontt�l kezdve v�lt orsz�g-vil�g elõtt vil�goss�, hogy a b�csi udvar a magyars�g alapvetõ �rdekeit nem veszi tekintetbe, ha azok nem v�gnak egybe a saj�tjaival. Ettõl az idõpontt�l kezdve csapott �t a Habsburg-politik�val szembeni felh�borod�s idõrõl idõre mozgol�d�sba, szervezked�sbe, l�zad�sba, felkel�sbe, szabads�gharcba. Ettõl az idõpontt�l kezdve kellett az orsz�g f�ggetlens�g�nek, ter�leti �ps�g�nek, alkotm�nyos rendj�nek, lakoss�ga �s anyagi javai v�delm�nek az �rdek�ben nemcsak a szult�n, hanem a cs�sz�r ellen is fegyvert ragadni, m�g ha az ut�bbi magyar kir�ly is volt. M�g nyilv�nval�bb� v�lt ez, miut�n az orsz�g oszm�n uralom al�li felszabad�t�sa a Habsburg-h�z vezet�s�vel �s elk�pzel�seinek megfelelõen t�rt�nt, a felszabadult ter�leteket pedig a Habsburg-birodalomba tagolt�k be. Mindenesetre, kihaszn�lva a cs�sz�r �s szult�n nagyhatalmi ellent�t�t, az orsz�g teljes felszabadul�s�ig a Habsburg-elleness�ghez term�szetesen t�rsult a t�r�k�ss�g, hiszen Erd�ly patr�nusa a szult�n volt. �gy volt ez, m�gha egy 1681-es verses kr�nika meg is fogalmazta: „T�r�k, n�met k�z�tt vagyunk elepedve, / Egyik h�zi kereszt, m�sik merõ fene, / Ezzel mint k�gy�val van kebel�nk telve, / M�sik v�r�nk szop� telhetetlen medve.”

N�gy k�l�n�s k�r�lm�ny j�rult hozz� erõteljesebben ahhoz, hogy az oszm�nellenes felszabadul�ssal Habsburg-elleness�g p�rosult.

Elõsz�r is, amikor Magyarorsz�g felszabad�t�s�ra kedvezõv� v�ltak az eur�pai �llapotok, az osztr�k Habsburgok birodalm�ban m�r jav�ban �rv�nyes�lt a feud�lis abszolutizmus. Ez egy�ttal centraliz�ci�t is jelentett, �s a nem magyar ter�leteken addigra siker�lt erõteljesen megnyirb�lni a rendek jogait, amelyek t�nyked�se a tartom�nygyûl�sekben szinte m�r csak a kivetett ad�k megszavaz�s�t jelentette. Nem �gy a Magyar Kir�lys�gban, ahol tov�bb �lt a k�z�pkori alkotm�nyoss�g k�tt�bl�s orsz�ggyûl�ssel, v�rmegyei szervez�ssel �s a rendek ellen�ll�si jog�val. Minden abszolutisztikus int�zked�s, minden centraliz�ci�s k�s�rlet bele�tk�z�tt a t�rt�nelmi magyar k�l�n�ll�s�gba, az �r�k�lt jog�rv�nyes alkotm�nyba.

M�sodszor, ezen t�lmenõen a felszabad�t� h�bor� tehert�tele kiemelkedõ m�rt�kben �s ar�nytalanul s�jtotta a magyar lakoss�got. E h�bor� sz�nter�t �s h�torsz�g�t egyar�nt magyar ter�letek jelentett�k, minden csapatmozg�s, fegyveres �sszecsap�s a magyar lakoss�got �rintette az eltart�ssal, elsz�ll�sol�ssal, sz�ll�t�ssal. Ugyanakkor a jelentõs p�nzhi�nyban szenvedõ b�csi k�zponti korm�nyzat ezt figyelmen k�v�l hagyta, �s ad�kkal ugyan�gy, ha nem m�g s�lyosabban megterhelte, mint a birodalom centraliz�ltan kezelt �s a h�bor�t�l megk�m�lt egy�b ter�leteit.

Ezt fokozta, hogy az oszm�nellenes harcot v�v� haderõt a cs�sz�ri �lland� hadsereg, a n�met-r�mai birodalmi hadak, az idegen uralkod�kt�l b�relt csapatok �s a sz�vets�gesek kontingensei alkott�k. �s ez m�r a harmadik k�r�lm�ny, m�s szavakkal k�r�l�rva: nagy sz�mban idegen katonas�g – minden �rzelmi k�tõd�s n�lk�l, �nfenntart�s�t meghat�roz�nak tekintve – �lõsk�d�tt a magyar lakoss�gon, mivel zsoldfizet�se erõsen esetleges volt. E tehert�telt fokozta m�g egy tov�bbi, saj�tos jelens�g is. A felszabad�t�sban Esterh�zy P�l n�dor ir�ny�t�s�val magyarok is r�szt vettek, m�gpedig egyre ink�bb n�vekvõ sz�mban �s ar�nyban a cs�sz�ri �lland� hadsereg egys�geit alkotva. De tov�bb�lt a magyar had�ll�t�s k�z�pkori m�dja is: az orsz�g vesz�lyeztet�se eset�n szigor�an a hat�rokon bel�li honv�delemre fegyverbe h�vott nemesi, banderi�lis �s port�lis r�szleges vagy �ltal�nos felkel�s. Ezen t�lmenõen ugyancsak fegyverben �lltak az akkor m�r �sszefoglal�an nemzeti mil�ci�nak nevezett, a b�keidõkben is egy�tt tartott kir�lyi mezei �s v�gv�ri hadak. V�g�l mind rohamosabban n�vekvõ sz�mban hadba vonultak a fokozatosan az Adri�t�l a Keleti K�rp�tokig ki�p�tett, k�zvetlen�l a Cs�sz�ri Udvari Haditan�cs igazgat�sa al� helyezett Katonai Hat�rõrvid�k �lland�an fegyverben tartott, m�s ad�z�s al�l mentes�tett, de katon�skod�sra k�telezett parasztjai. Ez�ltal mind�sszesen t�l sok magyar k�nyszer�lt �tmenetileg a termel�s helyett a hadakoz�sra.

V�g�l negyedszer: a Habsburg-elleness�get erõs�tette az a k�r�lm�ny is, hogy a nemzeti hadsereg l�trehoz�s�nak mellõz�s�vel bevetett cs�sz�ri haderõ t�r�kellenes sikereihez az ellenreform�ci� fegyverrel val� �rv�nyes�t�se is j�rult, �s ez erõsen s�rtette a kor�bban t�lnyom� t�bbs�g�ben protest�nss� v�lt magyar lakoss�got.

A nemzeti, rendi, vall�si �s fõleg szoci�lis s�relmek felhalmoz�d�sa sz�mos Habsburg-ellenes megmozdul�st motiv�lt, kezdetben helyi vagy region�lis m�rtekben, csak egyes t�rsadalmi csoportokat, r�tegeket mag�val ragad� m�don. Amikor pedig az orsz�g lakoss�g�nak d�ntõ r�sze �rezte �gy, hogy m�r elviselhetetlenek a r�rakott terhek �s az egyre roml� �letk�r�lm�nyek, szabads�gharcok robbantak ki.

A honv�delem szempontj�b�l kiemelendõ, hogy a meghat�roz� szentgotth�rdi h�bor�s gyõzelmet kihaszn�latlanul hagy� b�csi korm�nyzattal a vasv�ri b�ke �s az ehhez csatlakoz� osztr�k–t�r�k kereskedelmi szerzõd�s megk�t�s�t k�vetõen azok fordultak elsõnek szembe, akik a helyzetet a legink�bb �tl�tt�k, az orsz�g legfõbb vezetõi: Wessel�nyi Ferenc n�dor, N�dasdy Ferenc orsz�gb�r�, Lippay Gy�rgy esztergomi pr�m�s�rsek, Zr�nyi P�ter horv�t b�n. A szervezked�s, amely az orsz�g helyre�ll�t�s�ra ir�nyult, mind sz�lesebb m�reteket �lt�tt. A nemess�g �s a v�gv�ri katonas�g 1670-ben Horv�torsz�gban – Frangep�n Ferenc, a Dun�nt�lon Zr�nyi P�ter, Felsõ-Magyarorsz�gon I. R�k�czi Ferenc vezet�s�vel – Habsburg-ellenes felkel�st kezdem�nyezett.

A Bourbon–Habsburg-k�zeled�s �s az Oszm�n Birodalom elz�rk�z�sa k�vetkezt�ben kedvezõtlenn� v�lt nemzetk�zi helyzet, a k�lsõ t�masz ebbõl k�vetkezõ elmarad�sa, az �gy bizonytalann� v�lt politikai c�lkitûz�s �s fõleg a rem�nytelen egyed�li v�grehajt�s sz�ks�gess�ge – mindez eleve kudarcra �t�lte a k�s�rletet. Az elszigetelten maradt fegyveres megmozdul�sok lever�s�t k�vetõen a b�csi udvar v�res megtorl�ssal hozz�kezdett az abszolutizmus magyarorsz�gi ny�lt �rv�nyes�t�s�hez. Felf�ggesztette a t�rt�nelmi alkotm�nyoss�got, jelentõs sz�m� cs�sz�ri haderõvel rakta meg Magyarorsz�got, mik�zben a magyar v�gv�ri vit�zeket sz�lnek eresztette, fegyverrel hajtotta be az �nk�nyesen kivetett �ri�si hadiad�t �s fegyverrel �rv�nyes�tette az ellenreform�ci�t.

Ez sz�ks�gszerûen t�meges f�ld�nfut�shoz, a bujdos�knak nevezett elmenek�ltek �lland�sul� fegyveres k�zdelmeihez vezetett, amelynek b�zisa, h�torsz�ga Erd�ly, sõt a H�dolts�g volt. 1673-ban v�ratlanul az �jabb Habsburg-ellenes h�bor�t kezdem�nyezõ XIV. Lajos francia kir�lyban tal�ltak m�gis t�mogat�t a Felsõ-Magyarorsz�gon kisz�m�thatatlan m�don hadat viselõ bujdos�k. A mind gyakrabban kurucoknak nevezett felkelõk val�di sikerei m�gis 1678-ban kezdõdtek, amikor Th�k�ly Imre �llt az �l�kre. B�r a francia–osztr�k b�kek�t�s m�r a k�vetkezõ �vben a francia seg�lyk�tel�kek visszavon�s�t �s a francia anyagi t�mogat�s megvon�s�t okozta, a harc sikeresen folytat�dott. Mindennek hat�s�ra I. Lip�t magyar fels�gter�leten 1681-ben a ny�lt abszolutizmussal val� szak�t�sra �s az alkotm�nyos korm�nyz�s helyre�ll�t�s�ra k�nyszer�lt. De m�r ez sem seg�tett, a szabads�gharc katonai sikereire �p�tve Th�k�ly l�trehozta a Felsõ-magyarorsz�gi Fejedelems�get, amelyet a szult�n elismert, ezzel az orsz�g imm�r n�gy r�szre szakadt.

Ez az �llapot azonban r�vid ideig tartott, a B�cs elleni 1683-as sikertelen hadj�rathoz kapcsol�d�an az eur�pai �sszefog�ssal megval�s�tott oszm�nellenes h�bor� mind a felsõ-magyarorsz�gi, mind az erd�lyi fejedelmi hatalmat megfosztotta t�r�k t�masz�t�l, �gy k�l�n�ll�s�g�t�l, �s Habsburg-uralom al� vetette. Az oszm�n hatalom Magyarorsz�gr�l val� kiszor�t�s�t a b�csi korm�nyzat felhaszn�lta, hogy �j�lag �rv�nyes�tse az �sszbirodalmi feud�lis abszolutizmust, a Magyar Kir�lys�g felszabadul� r�szeit fegyver �ltal elh�d�tott ter�letekk�nt kezelte. Ezen t�lmenõen 1687-ben elfogadtatta a magyar orsz�ggyûl�ssel az osztr�k Habsburgok �r�k�s kir�lys�g�t �s az alkotm�ny ellen�ll�si z�rad�k�r�l val� lemond�st. Tervezetet k�sz�ttetett tov�bb� a birodalomba val� betagol�sra, az ad�k n�vel�s�re, l�trehozta az �jszerzem�nyi Bizotts�got a birtokviszonyok tetszõleges alak�t�s�ra, seg�tette a betelep�t�st, erõteljesen �rv�nyes�ttette az ellenreform�ci�t. Ugyanakkor jelentõs katonas�got �llom�soztatott tov�bbra is magyar ter�leteken, v�g�l fenntartotta az orsz�g t�rt�nelmi sz�ttagol�d�s�t. Mindez v�g�l a t�r�k helyetti n�met uralom kiterjeszt�s�t jelentette, ezzel �lland�s�totta a felszabad�t�sban �s �llamis�g�nak helyre�ll�t�s�ban rem�nykedõ lakoss�g k�reiben a n�pi kuruc mozgalmat, m�sr�szt elvezetett egy �jabb rendi-fõ�ri szervezked�shez.

E k�t ir�nyzat 1703-ban tal�lt egym�sra a R�k�czi-szabads�gharcban, amelynek kirobban�s�t seg�tette, hogy a spanyol Habsburg-�g kihalt�val az �r�ks�g �r�gy�n �jabb nagykoal�ci�s h�bor�ra k�nyszer�lt az osztr�k Habsburg-hatalom a francia Bourbonok kir�lys�ga ellen. A viszonylag kis l�tsz�mban Magyarorsz�gon hagyott cs�sz�ri haderõ ellen�ben, a szinte �n�ll� hadsz�nt�ren lehets�ges volt �n�ll� haderõ-szervez�s �s �n�ll� �llamalak�t�s a franci�k sz�vets�ges�nek tekintett �s val�s�gosan francia t�mogat�st �lvezõ II. R�k�czi Ferenc sz�m�ra. A spanyol h�bor�ban m�r az 1704-ben a francia–bajor hadak ellen�ben aratott, meghat�roz� osztr�k–brit gyõzelem, a hamarosan bek�vetkezõ Habsburg-f�l�ny �s ennek k�vetkezt�ben a sorozatos francia hadi veres�g azonban fordulatot hozott. Ez v�g�l is megpecs�telte az Erd�ly fejedelmi tr�nj�ra emelt �s a kir�lyi Magyarorsz�gon a sz�vetkezett rendek vez�rlõ fejedelm�v� v�lasztott R�k�czi �llam�nak �s a Bercs�nyi Mikl�s fõparancsnoks�ga alatt �ll� haderõnek a sors�t. Hi�ba volt az 1707-es orsz�ggyûl�si hat�rozat a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�r�l, a mind jelentõsebb sz�m� cs�sz�ri hadak mind nagyobb magyarorsz�gi ter�leteket vettek �jra birtokba.

�m ez a honv�dõ k�zdelem buk�s�ban is megtartotta az orsz�got, ugyanis a k�t fõ t�rgyal�: P�lffy J�nos cs�sz�ri t�bornagy, horv�t b�n �s magyarorsz�gi fõparancsnok, valamint a f�ggetlens�gi p�rti, de annak lehetetlens�g�t bel�t� K�rolyi S�ndor fõgener�lis, szatm�ri fõisp�n, kuruc fõparancsnok szem�ly�ben k�t magyar �llamf�rfi �llapodhatott meg. A v�ratlanul elhunyt I. J�zsef megb�z�sa alapj�n t�rgyal�sait rend�letlen�l folytat�, az uralkod�v�lt�sban �jabb lehetõs�get l�t� udvarhû P�lffy, valamint a Bercs�nyi, majd R�k�czi t�voll�t�ben a fejedelem meghatalmaz�s�val folytatott, �m hozz�j�rul�sa n�lk�li befejez�s�ig vezetett t�rgyal�sai ugyanis a szatm�ri b�keszerzõd�ssel z�rultak. Ebben, az �j kir�ly r�sz�rõl j�v�hagyott, a fejedelem r�sz�rõ tudom�sul vett meg�llapod�sban a k�t katonai vezetõ a kor�bbi legkir�v�bb m�lt�nytalans�gok megsz�ntet�s�t �s a teljes amneszti�t is megfogalmazta. Sõt csup�n z�szl�let�tel t�rt�nt, a kuruc harcosok fegyver�ket megtartva t�rhettek haza, t�vozhattak emigr�ci�ba, vagy pedig rangfokozatuk, beoszt�suk, R�k�czit�l kapott m�lt�s�gaik, adom�nyaik megtart�s�val �llhattak be a cs�sz�ri �lland� hadseregbe, hiszen m�g folyt a spanyol h�bor�. III. K�roly, az �jonnan tr�nra l�pett Habsburg-kir�ly, orsz�ggyûl�si hat�rozatba foglaltatta �s megtartatta ezt a b�k�t. Ez lehetõv� tette a Habsburg-birodalmon bel�li saj�tos magyar k�l�n�ll�s�g tov�bb�l�s�t �s a b�k�s fejlõd�st, ugyanis az uralkod� alapelve volt: „Ezzel a nemzettel nagyobb meg�rt�ssel kell b�nni, s elej�t kell venni azon panasz�nak, hogy a n�metek elnyomj�k.”

A f�ggetlens�g eszm�j�hez ragaszkod� II. R�k�czi Ferenc �s vezetõt�rsainak t�bbs�ge m�gis ink�bb az emigr�ci�t v�lasztotta, nem b�zva ebben a k�zvetlen meg�llapod�sban �s uralkod�i felfog�sban. �m hi�ba rem�nykedtek az egyetemes b�kek�t�ssel kapcsolatosan, hogy abba az eur�pai hatalmak belefoglalj�k a magyar �gyet. Ugyan�gy hi�ba rem�nykedtek a magyar kir�lynak VI. K�roly cs�sz�rk�nt viselt k�t t�r�k h�bor�ja idej�n a szabads�gharc ism�telt kirobban�s�ban. B�r a k�sõbbiekben n�h�ny kisebb helyi k�s�rlet t�rt�nt, jelentõs kuruc megmozdul�sra m�r nem ker�lt sor, �s az nem is lett volna indokolt.

A konszolid�lt belsõ helyzet alapj�n t�rt�nt a Pragmatica Sanctio, vagyis a Habsburg-h�zbeli le�ny�gi tr�n�r�kl�s rendj�nek �s a nem magyar ter�letekkel val� k�z�s uralkod� alatt marad�snak az alkotm�nyos elfogad�sa. Ugyancsak a tart�s konszolid�ci� k�vetkezt�ben lehetõv� v�lt a cs�sz�ri, majd 1745-tõl cs�sz�ri-kir�lyi �lland� hadsereg magyar alakulatai sz�m�nak �s a magyarorsz�gi ki�ll�t�s� katon�k l�tsz�m�nak a jelentõs n�vel�se. Bek�vetkezett a hagyom�nyos magyar katona�ll�t�s �s az adott birodalmi hadseregszervez�s egybekapcsol�sa is, a sz�ks�ges l�tsz�mban a port�lis felkel�s ad�j�v��r�s fej�ben �tenged�sre ker�lt az �lland� hadsereg kieg�sz�t�s�nek biztos�t�s�ra.

�gy azut�n, mik�zben az orsz�got k�zvetlen t�mad�s a XVIII. sz�zad sor�n nem �rte, a Habsburg-h�z sorozatos dinasztikus h�bor�iban mind jelentõsebb magyar katonat�megek vettek r�szt. Ezzel p�rhuzamosan a szemben�ll� �llamok haderej�ben is, az egykori kuruc emigr�nsokhoz csatlakozva, jelentõs sz�m�, k�l�nb�zõ okokb�l az orsz�gb�l elt�vozott magyar katonas�g – fõleg husz�rk�tel�kek – jelent meg. Az egy �letre a katon�skod�st v�laszt�k k�z�l mind a hazai, mind a t�voli szolg�latban nagytekint�lyû, nemzetk�zi ismerts�gû hadvez�rek emelkedtek ki, akik nem egy m�ig oktatott jelentõs hadmûveletet, harccselekm�nyt ir�ny�tottak. El�g itt csak Hadik Andr�s t�bornagyra, a Cs�sz�ri-kir�lyi Udvari Haditan�cs eln�k�re vagy Bercs�nyi L�szl� marsallra, a francia husz�rs�g fõfel�gyelõj�re utalni. Mindketten, katonat�megeikhez hasonl�an, meggyõzõd�ssel vallott�k, hogy mik�zben, az ellent�tes oldalon uralkod�jukat szolg�lj�k, haz�juk �rdek�ben honv�dõk�nt cselekszenek.

Oly jelentõss� v�lt a XVIII. sz�zad v�g�re a magyar r�szesed�s a cs�sz�ri-kir�lyi haderõben, hogy �jra felmer�lt az �n�ll� nemzeti haderõ szervez�s�nek �s egy �n�ll� Magyar Kir�lyi Udvari Haditan�cs l�tes�t�s�nek a gondolata. Errõl azonban m�g a felvil�gosult abszolutizmus idej�n sem lehetett sz� a b�csi udvar sz�m�ra. Mindenesetre a forradalmi Franciaorsz�g �s a forradalmat export�l� Nap�leon elleni sorozatos koal�ci�s h�bor�kban nem csak a had�gy meg�jul�sa k�vetkezett be. Magyar szempontb�l fontosnak bizonyult a forradalmi eszm�kkel val� �rintkez�s, ami fokozta a nemzeti �rz�let megnyilatkoz�s�t, sõt egyes tiszteket eg�szen a Habsburg-uralom elleni mozgalomig vezetett el. A h�bor� megk�rdõjelez�s�ig azonban m�g ugyancsak kevesen jutottak el. A magyar katonat�megek magyar egyenruh�jukban, magyar tisztjeik, sõt magyar t�bornokaik al�rendelts�g�ben a t�voli hadsz�ntereken tov�bbra is azzal a meggyõzõd�ssel virtuskodtak, hogy haz�jukat v�dik. M�g ink�bb �gy volt ez, ahogyan a h�bor� k�zeledett a hat�rokhoz, sõt �tcsapott magyar ter�letekre is, �s a nemesi felkel�s hadba h�v�s�t is sz�ks�gesnek l�tt�k a korm�nyszervek. Sz�mtalan, hazafias felbuzdul�sb�l fakadt hõstett alapozta meg p�ld�ul a hadsz�nt�r-parancsnok Alvinczy J�zsef t�bornagy �s Melas Mih�ly lovass�gi t�bornok, vagy k�t t�borszernagy: a Szuvorov r�sz�rõl k�ltem�nnyel �dv�z�lt hadsereg-parancsnok Kray P�l �s a k�sõbb a Cs�sz�ri-kir�lyi Udvari Haditan�cs eln�k�v� kinevezett Gyulai Ign�c �s egy idõben fegyverben �ll� mintegy m�sf�lsz�zezer magyarorsz�gi bajt�rsuk h�rnev�t.

A b�kek�t�ssel megteremtett szent sz�vets�gi Eur�pa �s az imm�r Osztr�k Cs�sz�rs�gnak nevezett birodalomba tagolt Magyarorsz�g helyzete hat�rozta meg tov�bbra is a honv�delmet. Ennek val�s tartalma a reformkorban mind vil�gosabban megfogalmaz�dott. A tudatosod�s folyamat�ban jelentõs szerepet j�tszott, a felsõ hadvezet�s sz�nd�kait�l f�ggetlen�l, a hadsereg is. A magyar ter�letekrõl ki�ll�tott 15 gyalog-, 12 husz�r- �s 17 hat�rõrezredben a 14 �vben maxim�ltan szolg�latot teljes�tõ katon�k nemcsak a fegyverforgat�s mesters�g�t saj�t�tott�k el, hanem a sz�zadiskol�kban az �r�st, olvas�st, elemi sz�mtant is. Rendszeress� v�lt az altiszti �s a birodalmi m�retû int�zm�nyekben a tisztk�pz�s is. Sõt 1808-ban orsz�ggyûl�si hat�rozat sz�letett a magyar tisztk�pz�s megval�s�t�sa �rdek�ben a Ludovica Akad�mia l�tes�t�s�re, amelynek megnyit�s�ra mindenesetre m�g �vtizedeket kellett v�rni.

A honv�delem val�s tartalm�nak meg�rt�s�t imm�r magyar nyelvû hadtudom�nyi mûvek is seg�tett�k. Ezek olyan elõzm�nyekre �p�thettek, mint Jeney Lajos Mih�ly kapit�ny 1759-ben H�g�ban francia nyelven kiadott „Porty�z�” c�mû kish�bor�s munk�ja, vagy F�ber Kriszti�n Farkas ezredes ugyancsak 1759-ben Kass�n megjelentetett „Hadi embernek oktat�sa” c�mû �sszefoglal�ja. Ezeket k�vette 1807-ben Szek�r Alajos Joachim „hadi tiudom�nya”, 1809-ben Jakk� L�szl� kapit�ny „Az �j haditudom�ny lelke” c�mû dolgozata, majd a Magyar Tud�s T�rsas�g tagj�v� v�lt Kiss K�roly fõhadnagy, Szont�gh Guszt�v sz�zados, Baricz Gy�rgy õrnagy, Tan�rky S�ndor õrnagy �s Lakos J�nos t�bornok munk�ss�ga. Az ez alapj�n kiform�l�d� „nemzeti v�drendszer” elm�let�t azut�n Perczel M�r �s Horv�th Mih�ly fogalmazta meg.

�gy �rkezett el az 1848-as forradalmi esztendõ, amely a pozsonyi utols� rendi orsz�ggyûl�s munk�ss�ga �s a pesti t�megmegmozdul�s nyom�sa r�v�n elvezetett az �prilisi-j�niusi szentes�tett t�rv�nyekkel nemcsak a polg�ri �talakul�s lehetõs�g�hez �s az orsz�gegyes�t�shez, hanem a f�ggetlen magyar korm�nnyal a birodalmon bel�li k�l�n�ll�s�g hat�r�ig is. A k�l�n�ll�s�g azonban napirendre tûzte a nemzeti haderõ megteremt�s�t. Mielõtt ez megval�sulhatott volna, m�ris t�mad�s �rte a Batthy�ny Lajos vezette korm�ny politik�j�t, amely az orsz�gegyes�t�s k�vetkezt�ben a privil�giumaikat f�ltõ szerb hat�rõr�k fegyveres l�zad�s�t �s ezt kihaszn�lva a szerbiai fegyveres erõ bet�r�s�t v�ltotta ki. Ehhez a Magyarorsz�ggal �vsz�zadok �ta re�l�ni�ban �lõ Horv�torsz�g ny�lt t�mad�sa t�rsult, amelyet m�r a b�csi udvari k�r�k is �szt�n�ztek. Megv�ltozott ugyanis a nemzetk�zi helyzet, a gyõztes magyar forradalom mag�ra maradt, ez�ltal, valamint az udvar �s a n�met polg�rs�g egym�sra tal�l�s�val lehets�gesnek tûnt a birodalmi centralizmus megval�s�t�sa. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a k�l�n�ll� magyar had�gy megszervez�se �s a fegyveres honv�delem azonnal egybefon�dott.

Miut�n nem volt el�g idõ a cs�sz�ri-kir�lyi hadsereg tervezett kett�v�laszt�s�ra �s a magyarorsz�gi ki�ll�t�s� egys�geinek a magyar alkotm�nyra val� felesket�s�re, a bek�vetkezõ t�mad�s ellen kezdetben az eredetileg belsõ rendv�delmi funkci�ra sz�nt, orsz�ggyûl�si hat�rozattal l�trehozott Nemzetõrs�g v�rmegy�nk�nt �s v�rosonk�nt szervezett, mozg�s�tott gyalogz�szl�aljai �s lovasoszt�lyai indultak meg. Hozz�juk csatlakoztak a felesk�d�tt �lland� hadseregbeli magyar egys�gek �s �nk�ntes k�tel�kek. Õk �ll�tott�k meg P�kozd �s Sukor� k�zt szeptember 29-�n a ny�ltan t�mad� ellenforradalmi, formailag m�g belsõ erõket, mik�zben az Orsz�gos Honv�delmi Bizottm�ny �s annak �l�n Kossuth Lajos m�r szervezte az orsz�g honv�delm�t, a honv�dõ haderõ, a honv�ds�g fel�ll�t�s�t.

A belsõ fegyveres ellenforradalmi k�s�rlet feletti diadal azt eredm�nyezte, hogy a b�csi udvar okt�berben sorra vonta vissza a szentes�tett t�rv�nyekkel tett kor�bbi engedm�nyeket, magyarorsz�gi teljhatalm� katonai �s polg�ri korm�nyz�v� nevezte ki az agresszor Josip Jellasicsot, �s hozz�kezdett az �sszpontos�tott fegyveres fell�p�s elõk�sz�t�s�hez. Ezt az okt�ber 6-i b�csi felkel�s �s az okt�ber 30-�n Schwechatn�l az udvarhû �s magyar forradalmi haderõ k�zt bek�vetkezett �sszecsap�s m�g elnapolta. Az idõnyer�s seg�tette a honv�delmi elõk�sz�leteket, b�r a d�lvid�ki harcok most m�r nemcsak a szerb l�zad�k, hanem az ottani cs�sz�ri erõk ellen is tov�bb folytak, sõt a magyar korm�ny ellen ford�tott erd�lyi rom�nok �s az ottani cs�sz�ri erõk t�mad�sa �jabb arcvonalat nyitott.

A cs�sz�ri csapatok �ltal�nos t�mad�sa csak azt k�vetõen indult meg, hogy a magyar alkotm�nyoss�got teljesen mellõzve, V. Ferdin�nd �s a tr�n�r�k�s Ferenc K�roly fõherceg csal�di k�rben t�rt�nõ lemond�s�t k�vetõen a dinasztia ut�bbi fi�t, Ferenc J�zsefet �ltette december 2-�n a tr�nra, akit semmilyen alkotm�nyos elõ�r�s sem k�t�tt meg. A magyar szempontb�l egy�rtelmûen illegitim uralkod� cs�sz�ri csapataival szemben k�nyszer�lt szabads�gharcra a magyar kir�lyra felesk�d�tt gyõztes forradalmi korm�nyzat �s haderõ. A t�lerõ kezdetben sikerrel t�madott, jelentõs ter�leteket vett birtokba, �s elfoglalta az orsz�g fõv�ros�v� lett Buda-Pestet is.

1849 elsõ k�t h�napj�ban az orsz�g anyagi erej�nek �s lakoss�g�nak mozg�s�t�s�val siker�lt megszil�rd�tani az ellen�ll�st, majd �tvenni a had�szati kezdem�nyez�st. Ez Erd�ly felszabad�t�s�t �s a dicsõs�ges tavaszi hadj�rat sikereit, k�zt�k Buda m�jus 21-i visszafoglal�s�t eredm�nyezte, v�g�l a d�lvid�ki gyõzelemhez vezetett. Mindez azt jelentette, hogy a cs�sz�ri erõk nem tudt�k visszak�nyszer�teni a birodalomba Magyarorsz�got, amelynek elsõ n�pk�pviseleti orsz�ggyûl�se m�r �prilis 14-�n kimondta a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�t. A l�tsz�m�ban �s belsõ ar�nyaiban is k�zel azonos, m�sf�l sz�zezres k�t haderõ k�z�l a jobban vez�nyelt �s ell�tott cs�sz�ri nem tudott fel�lkerekedni az erk�lcsileg messze f�l�tte �ll� honv�dõn.

A magyar szabads�gharc eltipr�s�hoz ez�ttal sz�ks�ges volt a cs�sz�riak sz�m�ra a mindaddig harcba nem vetett sz�vets�ges orosz haderõ, amely megk�zel�tõleg k�tsz�zezres l�tsz�m�val �s intakt �tõk�pess�g�vel biztos�totta a gyõzelemhez sz�ks�ges f�l�nyt. Megker�lhetetlen t�ny egy�bk�nt, hogy a cs�sz�ri haderõben is szolg�ltak magyarok, magyarorsz�gi ki�ll�t�s� k�tel�kek, sõt voltak magyar hadvez�rek is, mint p�ld�ul az Erd�lyben vez�nylõ Puchner Antal lovass�gi t�bornok. A tov�bbi k�t h�napos elkeseredett k�zdelem kimenetele, amelyben a honv�ds�g tov�bbra is a cs�sz�ri hadseregre m�rt �jabb veres�geket, mik�zben az oroszt�l igyekezett t�vol maradni, nem lehetett k�ts�ges. A had�szati kezdem�nyez�st is �tvevõ intervenci�s erõkkel szemben lehetetlen volt diadalt aratni. M�gis ez a hõsi helyt�ll�s �s nem csak a veres�get k�vetõ, p�lda n�lk�li v�res megtorl�s tette �r�kre feledhetetlenn� az aradi tizenh�rmak vagy a sz�gyen�re �letre k�nyszer�tett G�rgei Art�r t�bornok nev�t.

A kort�rsak sz�m�ra nehezen felfoghat�an, az ut�korb�l visszatekintve azonban egy�rtelmûen a Kossuth-szabads�gharc buk�s�val egy�tt is hozz�j�rult az orsz�g megtart�s�hoz. A forradalom eredm�nyeit jelentõ polg�ri �talakul�st a szabads�gharc lever�se �s a megtorl�s sem tehette semmiss�. A tov�bbi �nk�nyuralmi idõszakban is, amikor egy�bk�nt a cs�sz�ri had�gyminiszter a magyar Gyulai Ferenc t�borszernagy volt, tov�bb�lt a nemzeti f�ggetlens�g eszm�je. M�gha a titkos szervezked�sek eleve kudarcra voltak is �t�lve, �s az 1860/61-es forradalmi v�ls�g sem vezetett el egy �jabb szabads�gharchoz, elj�tt az idõ, amikor egy eg�sz nemzet passz�v rezisztenci�ja ellen�ben m�r nem lehetett uralkodni, korm�nyozni. V�g�l is nem a neves emigr�ci�, nem az osztr�kellenes h�bor�khoz val� csatlakoz�s, nem az idegen szabads�gk�zdelmekben val� magyar r�szv�tel, hanem maga az 1848/49-es honv�dõ harc vezetett el sz�ks�gszerûen az 1867-es kiegyez�shez, a k�tk�zpont� alkotm�nyos monarchi�hoz, a v�gre �jraegyes�tett Magyar Kir�lys�g �s a nem magyar ter�letek k�z�s Habsburg–Lotharingiai-h�zbeli uralkod� alatti re�luni�j�hoz.

Ez az �llamalakulat f�l �vsz�zad alatt, a szabadd� v�lt erõk alkot�k�pess�ge k�vetkezt�ben minden kor�bbin�l lend�letesebb belsõ fejlõd�st mutatott. �m a re�luni�b�l fakad�an a k�l�gy mellett a had�gy is k�z�s volt, vagyis az 1868-as v�derõ-t�rv�ny �rtelm�ben az �ltal�nos hadk�telezetts�gen alapul� haderõ elsõ vonal�t �s d�ntõ h�nyad�t a lakoss�g ar�ny�ban a birodalom k�t fel�bõl ki�ll�tott cs�sz�ri �s kir�lyi k�z�s hadsereg �s hadiflotta jelentette. Ehhez viszony�tottan kezdetben csup�n kieg�sz�tõ �s m�sodrendû volt a Magyar Kir�lyi Honv�ds�g �s a k�z�s nevet sem nyert egy�b ter�leteken szervezett Cs�sz�ri-kir�lyi Landwehr, m�g harmadik vonal, az ugyancsak p�rhuzamos k�t n�pfelkel�s. Ez azonban a hossz� b�keidõszak alatt nem jelentett semmilyen l�nyeges zavart. Soha nem tapasztalt trag�di�ba csup�n az elsõ vil�gh�bor� idej�n fordult ez a helyzet, amikor a honv�delem megint az uralkod� tr�nj�nak �s kettõs birodalm�nak a v�delm�t jelentette egy, a magyar n�p �ltal nem k�v�nt �s nem kezdem�nyezett, minden kor�bbin�l v�resebb fegyveres k�zdelemben.