Harminckét évvel ezelőtt jelent meg ez a könyv először. A második, átdolgozott kiadás megjelenése most, a XXI. századnak - a víz évszázadának - az elején idoszerűbb, mint valaha. A környezet-átalakítás és a túlfogyasztás következményei ma már világszerte érezhetoek, például a sivatagosodás, környezetszennyezés és éghajlatváltozás formájában. Az erdőirtások, feltört legelok, a folyószabályozások (a rövidebb hajóvontató utak érdekében kiegyenesített és összeszorított élővizek) ugyan sok szántóföldhöz juttattak bennünket, de ezeknek a beavatkozásoknak az alig hangoztatott 'eredményei' a bevágódott medrek, kiszáradt talaj, átalakított táj, a lesüllyedt talajvíz, és a helyét a tájban nem találó haszonleso ember is. A sokoldalú, kiegyensúlyozott eroforrás használatot jelentő gazdálkodási formák helyébe betolakodó - tévesen modernnek és hatékonynak hitt - nagyüzemi, haszonelvű ga(rá)zdálkodás beszűkíti a figyelmünket. Miközben igyekszünk egyre hatékonyabbak lenni, egyre jobban kiszolgáltatottak leszünk. Ha megint a teljes tájban gondolkodunk, és hagyományainkra, tapasztalatainkra építünk, ismét olyan gazdagságot tudunk teremteni, amelynek egykor egész Európa csodájára járt. Legyünk büszkék gazdálkodásunk hagyományaira, éljünk tudásunkkal és a még mindig irigylésre méltó lehetőségeinkkel. A fejlődés útja a tájban élő ember, akinek életéről még szüleink, nagyszüleink sokat tudnak mesélni. Ennek a fenntartható létformának a részleteit remekül mutatja be, és összefüggéseit nagyszerűen tárja fel ez a mű, amely az első kiadás óta eltelt három évtized alatt sokat hivatkozott alapművé vált. Vegyük észre: a múltba néz ugyan, de nagyon is a jelenkorhoz szól ez a könyv - a jövőnk érdekében. Mindenkinek ajánlott irodalom, aki a környezetért, tájért, kultúráért, és közösségért felelősséget érez. Tiszta forrásból merít, hiteles szerző tollából.